19169. lajstromszámú szabadalom • Lángzó petróleumlámpák számára

— 2 — rögtön alkalom nyílik a lángnyelvek képződésére, melyek az izzóharisnyát befeketítik, megrezegtetik és gyors megsemmisülését idézik elő. Minél jobban föl lesz a bél csavarva, annál nagyobbak és kormozóbbak lesznek ezen lángnyelvek, hogy az izzóharisnyát ne súrolják, kiterjedésükben a bél lejebb csavarása által korlátolhatok, ilyen esetekben azonban a nyelvek mozgásai gyakran oly gyorsak és intenzivek, hogy a föntemlített hangok keletkeznek. A fény erőssége mindkét esetben tetemesen csökken és gyakran beáll azon eset, hogy a két határ, t. i. egyik oldalon a láng zúgásának, másik oldalon pedig kormozó hatásának megszüntetése, egymásba megy át, úgy hogy lehetetlenné lesz ezen hátrányokat megszüntetni, ha a bélnek olyan helyzetben kell lennie, hogy a harisnya izzását még lehetővé tegye. Első sorban tehát a kérdés a körül forog, hogy az olajgőzök képződése a lehető legegyenletesebben történjék, még pedig a bél egész égő fölületén, továbbá, hogy a lég és a gőzáramok helyesen vezettessenek, úgy, hogy ezek mindenütt, a mennyire csak lehet, homogének legyenek. Az első követelményt a jelen találmány segélyével az által érjük el, hogy a következőkben leírandó új gőzfejlesztőt alkalmazzuk, míg a második követelménynek egymást keresztező légáramok alkalmazásával teszünk eleget. Ha két vagy több légáram egymást keresztezi, új áram keletkezik, mely irányára és erősségére nézve az egymást keresztező áramok eredőjét adja. Mindamellett bizonyos és épen az elérendő czél szempontjából rendkívül fontos tekintetben az eredő áram a részáramoktól lényegesen különböző lesz, miután az előbb említett légrétegek tetemes mértékben kevesbednek. Világos, hogy ha valamely légáram egy légrétege egy másik légáramot olyan helyen ér, a hol ilyen említett légréteg nincs, a légréteg nagyrészt megsemmisül, sőt még ha két réteg találkozik is egymással, ezek az összeütközés által föltétlenül megzavartatnak és nagyrészt kiegyenlíttetnek. Ha azonban az így keletkező, eredő légáramban, daczára ennek, mégis maradnának vissza ilyen légrétegek, ezek egy másik részárammal, vagy még előnyösebben, egy másik eredőárammal való keresztezés által még tovább kevesbíthetek. Minél több ilyen keresztezés létesíthető, annál nagyobb mértékben kerülhetők el ezen légrétegek, hogy pedig ez nem csupán elméletileg van így, hanem a gyakorlat tekintetében is, ezen új lángzó typusból tűnik ki, melynek két eredő áram keresztezése alkalmaztatott és mellyel a kívánt czél, t. i. teljesen nyugodt, egyenletes, lángnyelvek nélküli és egyéb hátrányoktól ment láng előállítása, el van érve. Olyan petróleum lángzóknál, melyeknél izzóharisnyák nyernek alkalmazást, a légáram rendszerint belül, a bélcső belsejében vezettetik fölfelé, míg kívül ezzel párhuzamosan, egy második légáram halad a bélcső körül fölfelé. Ezen elrendezés a jelen találmánynál annyiban szenved változást, hogy ezen légáramok mindegyike két részre oszlik, melyek egymást kölcsönösen keresztezik, ezt követőleg az így előálló két eredő-áram képzése czéljából egymást újból keresztezi és irányát az izzóharisnya üregének veszi, a hol a tulajdonképeni tökéletes elégés megy végbe. A két első eredő áram, még mielőtt az olajgőzöket érné, egymástól függetlenül, külön-külön keletkezik. A találmány tárgya a mellékelt rajzon van föltüntetve, a hol: 1. ábra a lángzó oldalnézete, illetőleg függélyes metszete; 2. ábra fölülnézete, illetőleg vízszintes metszete. A két belső légáram előállítása és keresztezése részben egy fölfordított csészealakú, massziv (a) test segélyével történik, mélyközépén egy lefelé nyúló (b) toldattal van ellátva. Ezen toldat lefelé szűkülő kúp alakjával bír és egy nyélben végződik, melynek, valamint egy a bélcsőben elrendezett és csatornákkal ellátott (d) gyűrűnek segélyével az (a) test a (c) bélcsőhöz van erősítve. Ha már most a levegő a bélcsőben fölfelé áramlik, két részre oszlik szét; az egyik a (d) gyűrű és a csészealakú (a) test (b) toldata között lévő (c) nyíláson megy keresztül