19153. lajstromszámú szabadalom • Elektromos áramszaggató
drót segélyével a gyújtókészűléknek az állványtól szigetelt sarkával van összekötve. Az áramszaggatónak tehát összesen négy sarokkapcsolója van. ezek közül három kis, egy pedig nagy feszültségű áramot vezet. Az az idő, mely alatt az elsődcsévén áram megy át, attól függ, hogy az elsődcséve két kontaktusa mennyi ideig érintkezik egymással, ez az időtartam szabályozza továbbá az áram intenzitását is. Abban a pillanatban, melyben az elsődcséve két kontaktusa egymástól eltávolodik, a gyújtókészűlék sarkai között szikra ugrik át, melynek intenzitása attól függ, hogy a szikra átugrásának pillanata alatt mennyi ideig volt az elsődáramkör zárva; a szóban lévő szerkezetnél perczenként körülbelül 100—5000-szer szakad meg az elsődáram. A szóban lévő találmány tárgyát egy ilyen, petróleum- és gázmotorok gyújtókészűlékéhez való áramszaggató képezi, mely a csatolt rajzon egy kiviteli módozatban, nevezetesen az 1. ábrán előlnézet és részben függélyes metszetben, a 2. ábrán oldalnézetben és a 3. ábrán fölülnézetben látható, míg a 4. ábra az áramszaggató metszete a 2. ábra A—B vonala szerint, az 5. ábra pedig az áramszaggató kapcsolási sémája. Az áramszaggatónak egy köralakú (a) lemeze van, mely a (b) darabbal van összekötve. Erre van szerelve, mint azt később látni fogjuk, az áramszaggató egyik kontaktusa. Az (a) lemez (c)-nél csavarmenetekkel van ellátva, úgy hogy azt egy az áramszaggató két kontaktusát magába záró (d) edénybe lehet becsavarni, melyet a lemez légmentesen elzár, hogy a tartályt petróleummal vagy más szigetelő anyaggal lehessen tölteni. Minthogy az áramszaggatót főleg petróleum- és más szénhydrogén-mótornál gyújtásra használjuk, gondoskodni kell arról, hogy az (a) lemez a rázkódások következtében a (d) tartályból ki ne csavarodhassák; a tartály fölső végén egy kivágás van, melybe az (a) lemezen megerősített (e) kilincs fogódzik. Az áramszaggató (g) kontaktusa mozdulatlan és egy fémtuskóból áll, rendszerint ezüstből, csonkakúp alakjában készül és a (h) fémtartályban hasonló alakban kiképezett mélyedésben foglal helyet. A (g) tuskó hátsó fölületével szigetelő anyagból készült lemezre támaszkodik. A két (h) és (i) lemez és a (g) tuskó által képezett szerkezet a (b) darabon kellőképen szigetelt (j) csavarok segélyével van megerősítve. A (b) darabhoz az (1) fémesvezeték van forrasztva, mely a gépállványtól megfelelően szigetelt függélyes csavarmentes (m) rúddal van összekötve. Ez az (m) rúd fölső végén az (o) sarokkapcsolóval van szigetelve, mely a gépállványtól egy szigetelőcső segélyével van szigetelve. A másik (p) kontaktus mozoghat, fémből, rendesen aczélból készül és a gépállványtól nincs szigetelve, hanem avval vezetőkapesolatban áll. Ez a kontaktus egy emelő végére van szerelve, melyet az áramszaggató kakasának nevezek, miután az a puska kakasához hasonló módon működik. Ez a kakas az (r) tengelye körül lengéseket végezhet. A (q) kakas (ql) részének egy vezetőhüvelye van, melyben egy görgőtartó foglal helyet, mely a hüvelyben előre és hátra eltolható, de abban nem foroghat, minthogy két peczke a hüvely két hornyába fogódzik. A görgőtartó eltolására az (1) csavar szolgál, melynek forgatásával a görgőtartót előre és hátra tolhatjuk. A csavar a hüvelyben foroghat, de el nem mozdulhat, a csavar forgatására a (2) kézikerék szolgál, melynek megfelelő rovátkái vannak, úgy hogy az ezek egyikébe vagy másikába fogódzó (3) lemezrúgó segélyével a csavar rögzíthető. A kakas fölső részén a (z) csavar segélyével szabályozható feszültségű rúgó a petróleumfürdőben lévő (p) kontaktust állandóan a (q) kontaktusra törekszik szorítani. A (v) exczenter, mely egy a mótor által forgatott tengelyre van ékelve, a gyujtószikrák számát és azok átugrásának pillanatát szabályozza az által, hogy a kakast, — mint azt már említettük — működteti. Az exczentert egy körhenger képezi,
