19148. lajstromszámú szabadalom • Készülék a vízhozzáfolyás szabályozására acetyléngáz fejlesztőknél

az (x) átfolyónyílás alá, hoo:y a víz a (j) csövön át nem fojyhatik a (h) fejlesztőhöz. A gazométerharang fölött a (b) esőtől egy (k) cső van elágaztatva, mely a szabadba, vagy egy elvezető csatornába, vagy hason­lóba vezet. Ezen (k) csőben egy (1) csap van elrendezve, melynek kúpján az (m) súlyé neltyű iil ; utóbbi egyik végével egy az (o) vezetékkengyelen vezetett, fölső vé­gén (p) fejjel ellátott (q) rúd (n) fülében (1. és 3. ábra) nyugszik, minek folytán a ha­rang siilyedésénél és a (p) fejnek az (o) kengyelre való fölfekvésénél az (m) emeltyű fölbillen és az (1) csap kinyílik (2. ábra), úgy hogy a (b, e, g. gl) cső belseje a kül­léggel kapcsolódik A vízhozzáfolyáa szabályozási folyamatá­nak megmagyarázására az 1. ábrabeli hely­zetből induljunk ki. mely helyzetben az (a) gazométerharangban nyomás van. Ezen helyzetben az (1) csap zárva van és a (c, b, e, g, gl) csőben gáz van, melynek nyo­mása egyenlő a harangban lévő gáz nyo­másával. mivel a (c) cső nyílása a vízszín fölött van és így az (a) harangból a (c) csőbe gáz léphet be. Ezáltal a víz a (gl) csőben az (x) átfolyónyílás alá szoríttatik és a víznek a (h) fejlesztőhöz való vezetése meg van szakítva, tehát a további gázfej­lődés is meg van gátolva. Ha most az (a) harangból gázt vezetünk el, akkor a harang sülyed és a (c) csővég a gáztartány vizébe merül, úgy, hogy a harang belsejével való összeköttetés megszakad. E mellett azon­ban az eredeti gáz még mindig a (c, b, e, g, gl) csőben van és (x)-nél a (h) fejlesz­tőbe a víz még nem folyhat a (j) csövön át. Ez csak azáltal lesz lehetséges, hogy az (a) harang siilyedésénél az (1) csap kinyílik és így a (c, b, e, g, gl) csőben még meglevő gáz a (k) csövön át a szabadba juthat, mi által a (gl) csőben a víz tehermentesíttetik, emelkedhetik és (x)-en, valamint a (j) csö­vön át a (h) fejlesztőhöz folyhatik. Ha ez i megtörtént és a gázfejlődés ismét megkez- [ dődött, akkor az (a) harang emelkedésénél [ legelőször az (m) emeltyű átfordul, hogy az ' (1) csap ismét zárassék és a (c, b. e, cső a küllégtől elzárassék. Az (a) harang további emelkedésénél a (c) csővég a víz­ből ismét kiemelkedik, a (b) csőbe ismét gáz jut, mely a (gl) csőben lévő vízre nyo­mást gyakorol és a vizet az átfolyónyílástól ismét leszorítja. Ezáltal a gázfejlődés meg­szűnik, az (a) harang ismét sülyed és a folyamat így ismétlődik. A víznek a fejlesz­tőhöz való vezetése tehát önműködően sza­bályoztatik, a nélkül, hogy a gazométer­harangban oly nyomás- vagy mennyiség­különbségek létesülnének, melyek az egyen­letes égést befolyásolnák. Megjegyzendő még, hogy az (I) csap he­lyett egy más szelep is alkalmazható; a lényeg az, hogy az (a) harang siilyedésénél kinyíljék és annak emelkedésénél záródjék. Ugyanígy a gázgyűjtő (r) víztartánya kiszé­lesbítve is lehetne és az (e. g) eső közvet­lenül ebbe merülhetne, hogy a külön (f) tartány alkalmazása elkerültessék; azonban jobb, ha az (e) csövet körülvevő víz az (r) tartányban levőtől független. Ha váltakozó működésre több fejlesztőt kell alkalmazni, akkor a (j) csőtől egysze­rűen egy második és harmadik csövet ve­zetünk a többi fejlesztőhöz és azt, a melyik üzemen kívül van. egy szeleppel mindenkor elzárjuk; maga a szabályozó készülék is lehet részben vagy egészben, kettősen vagy háromszorosan elrendezve. SZABADALMI IGÉNY. Készülék a vízhozzáfolyás. szabályozására acetyléngázfejlesztőknél, az által jelle­mezve, hogy a tápláló vízvezetékhez egy a gazométerharang belsejével összekötött és a harang siilyedésénél a gáztartáuy­ban lévő vízbe merülő cső van kapcsolva, melyet egy a sülyedő harang által nyi­tott szelep a külléggel kapcsolatba hoz, úgy hogy a harang emelkedésénél a gáznyomás a tápláló vizet visszaszorítja, míg a harang siilyedésénél a fejlesztőbe folyni engedi. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA0 IIÉ8ZVÉ N*TÁRSASÁG WYCMOAJA UuOAPtSTCf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom