19139. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatok összeütközésének megakadályozására

szülék rögzíti, és pedig a (3) emeltyű közvetítésével. A (3) emeltyűt (4) emeltyű rögzíti, ezt pedig az (a) kilincs mindaddig, míg az (E E) elektromágnesek áramköre nem záródik. Amint az (E) mágnesekben áramot gerjesztünk, meghúzatik az (a) kilincs emeltyű, miáltal a (4) emeltyű rögzítése megszűnik. A (3) emeltyű a (bl) tengely körül forogható (4) emeltyűt a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe nyomván, nincs többé rögzítve, minek következtében az (1) emeltyű (2) végének nyomása alatt (b) tengelye körűi elfordul addig, míg a (2) emeltyűkar mellette elcsúszhat és így az (1) emeltyű nem lévén rögzítve, az (FI) rugónak hatása alatt a pontozott helyzetbe kerül. Ezáltal a (V) szelep kinyittatik és keskeny furatán gőz nyomulhat a hengerbe a (K) dugattyút fokozatosan föltolva. A vele kapcsolatban lévő (kl) dugattyúrúd alkalmas szerkezetek közvetítésével átviszi ezen mozgást a vonatot megállító géprészekre. Jelen kiviteli alaknál három szerkezet hozatik működésbe, és pedig : a jelzősip (gőzsip), gőzhengert záró szelepek és a vonatfék (gőz- vagy vákuumfék). Ha azonban szükséges, több géprészt is működtethetünk. Czélszerű ezen géprészeket sorban egymásután működésbe hozui, és pedig : először a jelzősipot megszólaltató (P) emeltyű mozgattatik, minek következtében a sip élesen fog megszólalni. Ha a gépész illetve moz donyvezető a vészjel után sem venné észre a veszélyt, úgy a (kl) dugattyúrúd az (R) emeltyűt fogja elforgatni, miáltal a munkahengerbe áramló gőz elzáratik. Ha a gépész még most sem lépne közbe, úgy a (kl) dugattyúrúd továbbmozgása közben a harmadik (B) emeltyűt is elforgatja, miáltal a vonat fékezőberendezése működésbe hozva, a vonat megáll. A mondott géprészeket a (kl) dugattyúrúd a (P, R, B) emeltyűk megfelelő villaalakú kivágásába kapaszkodó (NI, N2, N3) csapokkal működteti, akkép, hogy ezen csapok az említett kivágásoknál fogva a (P, R, B) emeltyűket (xl x2 x3) csapjaik körül elfordulni kényszerítik 1. ábra (P) emeltyű pontozott helyzetébe. Az emeltyűket az illető gépreszekkel alkalmas közvetítőrészekkel kapcsoljuk össze. Az említett három emeltyű fokozatos mozgatása azáltal lehetséges, hogy az emeltyűk villaágainak egymástóli távolsága különböző. Tehát az (NI N2 N3) csapok az emeltyűket csak akkor fordíthatják el, ha a villa egyik ágához ütköznek. Tegyük föl, hogy egymással szembe vagy egymásután jövő vonatok egymástól 400 méternyire megállitandók. Ebben az esetben a tetszőleges méretű (S) kontaktsín 400 méter hosszú darabokra vágjuk, úgy hogy a darabközök áramot nem vezetnek tovább. Az áramkört tehát a szembejövő vonatok csak akkor zárhatják, illetőleg a vonatot megállító berendezést csak akkor hozhatják működésbe, ha mindkét vonat a 400 méter hosszú kontaktsínre gördül. Annak megakadályozására, hogy a két vonat az (S) kontaktsín megszakításainál ne jöjjön igen közel egymáshoz, miáltal a fékezés esetleg lehetetlenné vagy legalább sikertelenné válna, az (8) kontaktsínek mentén, ezektől elszigetelve, az egyes 400 méteres darabok közepétől közepéig (öl) segédsínek vannak elrendezve. Ezáltal az áramkör akkor is zárható, ha a vonatok a szomszédos 400 méteres (S) sínek közepén haladnak. Hogy a vonatnak ezen berendezés által történt megállapítására elegendő fölügyelőszemélyzet hiánya esetében a nyilt pályán való hosszas tartózkodása közben a kazán, robbanás vagy a víz teljes elpárolgása következtében meg ne sérüljön, a vonatot megállító készülékhez még egy negyedik emeltyűszerkezet is lehet kapcsolva, mely a légáramot elzárja és ezáltal tüzet eloltja vagy pedig mely a meglevő kazánvízzel a tüzet leöntve utóbbit egészen eloltja. Az említett géprészeket működésbe hozó szerkezet nemcsak emeltyűk, hanem exczenterek, fogaskerekek, fogasrudak stb. lehetnek. Ott, a hol mozgó közvetítőszerkezeteknek alkalmazása hátrányos, az említett géprészeket közvetlenül hozzájuk csatolt kis gőzhengerekkel lehet működésbe hozui, me-