19107. lajstromszámú szabadalom • Henger folyékony dugattyú tömítéssel robbanó ill. égési mótorok számára

— 3 — czélból a robbanókeveréket, mielőtt a munkahengerbe vezettetnék, egy szivattyú segélyével 2—3 atmoszférára sűrítjük. Az égéstermékek kipuffogása a rendes módon majdnem a löket végéig történik, a mennyiben a henger és a közlekedőcső kiáramló szelepeit nyitva hagyjuk. Kevéssel a löketfordulat előtt mindkét szelepet elzárjuk és a hengerbe a 272

—3 atmoszférára sűrített keveréket beeresztjük, mi alatt a közlekedőcsőben zárt szelep mellett légköri nyomás uralkodik. Az utóbbi és a henger között löketfordulat alkalmával fönnálló 15—2 atmoszférányi különbség elegendő, hogy a folyadék erejének ellene működjék. Löketfordulat után a cső beáramló szelepe kinyílik és azon ugyancsak elősűrített gázkeveréket eresztünk be. A henger és cső admisszió-periódusa úgy rendezendő be, hogy a dugattyú lemenése után expánzió által mindkét oldalon 1 atmoszféranyomás éressék el. Ezen, a csőbe vezetett (meg nem gyújtandó) gázkeverék, melyet azért alkalmazunk, hogy levegőnek és gáznak külön sűrítését elkerüljük, a kipuffogásnál ismét a szivattyúba vezethető. Ezen kiviteli módozatnál, melynél a cső nem a szabad levegővel, hanem a szivattyúval van összekötve, arra kell ügyelni, hogy a gép kipuífógása ós a szivattyú szívása egy időben történjék. Ezen, a körülményekhez képest módosítható és előnyös módszer, Diesel-motoroknál és a gépnek sűrített levegővel való megindításánál is alkalmazható. A jelen berendezésnél szükséges összes szelepek legczélszerűbben egy közös kormánytengely segélyével és egyébként ismert módon működtethetők. A mi a (b) cső nyitását és zárását illeti, csakis egy (d) szelep elrendezésénél egy négyütemű munkaperiódus alatt ezen szelep négyszer nyitandó és ezenfölül a mozgások gyorsan következendők egymásután. Hogy a kellő pontosság meg legyen és a szelepek könnyű szabályozhatóságát elérjük, czélszerű a mozgásokat két szelepre elosztani. Habár az ilynemű gépeknél a henger munka közben az összes tekintetbe jövő fém- j ötvözetek olvadási pontját lényegesen túl- ! lépő hőmérséklettel bír, e mellett még a hőmérséklet elektromos áram vagy az égési termékek és hasonlók segélyével való külső fűtés által, mint az (h)-nál föl van tüntetve, fokozható, mivel ily kívülről való fűtésnek gép működésbe helyezése czéljából amúgy is jelen kell lennie. A (h) lángzók a hengert körülfutják és azt akként fölhevítik, hogy a gépbe helyezett (lemért mennyiségű) folyékony fém nem merevedhetik meg, vagy hogy megolvad, ha már a gépben van. A mótor megindítása egyébként robbanó-mótoroknál ismert módon, pl. nyomólevegő segélyével történik. Míg tehát közönséges motoroknál a meleget elvezetni és hűteni törekedtek, folyékony dugattyútömítés alkalmazásánál oda kell hatni, hogy a meleget megtartsuk és a hengert kisugárzás ellen védjük. A víz tömítőfolyadék gyanánt való alkalmazásának megkísérlésénél a heves elgőzölés megakadályozására a hengerfal és (g) dugattyú közti teret megfelelően nagyobbra kell venni és az elgőzölés által csökkenő vízmennyiséget szabályozott hozzávezetéssel kell pótolni. Az egyéb körülményeket gyakorlati kísérletek által kell kikeresni; ilyenek pl. a bevezetendő levegőmennyiség nagysága, hogy az elégést a vízgőz ne befolyásolja, azután mennyire és mily hatással áll be a vízgőz szétbontása stb. Egy ilynemű kiviteli (víz alkalmazása) előnyös eredmények mellett egy hőlég-gőzgép típusát adná, mely szerint egy ily gépre egyszerű módon lehetne jutni. Azon előnyök, melyek a folyékony dugattyútömítésből adódnak, a vízhűtés mellőzhetésén kívül a következők: Hűtés azon hengerrészeken sem szükséges, melyeket a dugattyúgyűl űk súrolnak, mivel ott a meleg még csak olyan, hogy a fémet folyékony állapotban tartja. A dugattyút nem szükséges gáz, hanem csak folyadék ellen tömíteni, a mi sokkal könnyebben keresztülvihető. Petróleummótoroknál a rosz szagú gázoknak a dugattyún át való elillanása el van kerülve. Az által, hogy a (g) dugattyú a (g) hengerfallal nem érintkezik, a hengerfal a legmelegebb helyeken oly anyaggal lehet