19047. lajstromszámú szabadalom • Öngyújtó gázcsap
Megjelent 1900. évi augusztus lió 11-én. MAGY. j||| KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 19047. szám. IIM OSZTÁLY. Öngyújtó gázcsap. ZACHEB GYÖRGY FRIGYES MÉRNÖK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát oly gázlángzó képezi, mely egy mellékvezetékkel bír a gyújtóláng számára s az utóbbi a gáznak kitódulása alkalmával egy gyújtószem közvetítésével meggyújtatik s erre, miután előbb a főlángot meggyújtotta, ezen gyújtóláng egy kiterjeszkedő test közvetítésével eloltatik. A lángzó csapjának nyelve e közben állása szerint a fő- és mellékvezetéket táplálja, egy rúgó hatása alatt áll és a gyújtó-és főlánguak meggyújtása végett való megnyitása után oly állásban tartatik, hol a mellékvezeték egészen, míg ellenben a fővezeték csak részben van meggyújtva, ezen állásában egy zárókilincs tart-ja meg és pedig mindaddig, míg csak a mellékláng hatása alatt kiterjeszkedő szabályozó test a záróemeltyűt elforgatja, minek következtében a csapnyelv szabaddá válik és rúgójának hatása alatt azon középállásba hozatik, melynél a mellékvezeték teljesen elzáratik, míg ellenben a fővezeték teljesen nyitva tartatik. A találmány tárgyát képező berendezésnek alapgondolatát már többféleképen megkísérelték kifejezésre juttatni, azonban az eddigelé szerkesztett hasonló készülékek alapjukban véve el vannak hibázva s ennek következtében azoknak megbízható működése teljesen lehetetlen, a mennyiben a kiterjeszkedő testtől oly munkát követelnek, melynek teljesítésére az képtelen. A kiterjeszkedő test ugyanis, hogy annak a melegség következtében való megnyúlása kellőképen kifejezésre juthasson, természetesen csakis egy hosszabb vékony pálcza vagy sodrony lehet, melynek mindamellett az eddigi szerkezeteknél nyomóhatást kellett a záróemeltyűre kifejteni. Hogy tehát az utóbbit a kiterjeszkedő test eltolhassa, nemcsak a súrlódást kellett legyőznie, hanem azonkívül azon rúgó hatását is, mely a záróemeltyűnek rendes állásában való tartására szolgál. Azonban a kiterjeszkedő testnek nyomásra való igénybevételét elhibázott lépésnek kell tartani, mivel az fölmelegített s azért lágyabb és kevésbbé ellenállóbb képességű állapota mellett oldalirányban könnyen kigörbülhet, mely alakja meliett természetesen a működésre alkalmatlan. Ezen oldalirányban való kigörbülés ! annál előbb bekövetkezik, ha esetleg magán a kiterjeszkedő testet képező sodronyon előzőleg a legcsekélyebb görbülés is észlelhető, vagy pedig ha ezen kiterjeszkedő testnek (sodronynak) támadópontjai nem esnek pontosan össze a sodrony tengelyével. Mégha elfogadjuk is azt, hogy az említett ío-