19034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gőzturbinák lapátfogainak egymáshoz való kapcsolására

- 3 -fölületet képeznek, míg belső oldaluk meggörbítés közben oly homorú alakot vesz föl, mely megfelel a lapátfogak alakjának. Mint ebből látható, a találmánybeli eljárás szerint igen egyszerű módon lehet a lapátfogaknak egymáshoz való foglalása által egy folytatólagos koszorút, gyűrűt vagy szektort kiképezni. A fogak kiképezése alkalmával a gyűrűszalagokban oly mély kimetszést alkalmazunk, hogy az ily módon előálló fogak hosszabbak legyenek a lapátfogak szélességénél, úgy hogy midőn a fogak az összefoglalás alkalmával az utóbbiak fölé hajlíttatnak, a fölösleges fémrészek egy gyűrűbordát képeznek, mely gyűrűbordák a turbina dobján vagy hengerén kiképezett hornyokat teljesen kitöltik. Megjegyzendő, hogy szükség esetén úgy a turbina dobjában, mint hengerében fecskefark-hornyok is alkalmazhatók, mely esetben természetesen a gyűrüszalagoknak ezen hornyokba illeszkedő része is hasonló alakkal képeztetik ki, miáltal míg egyrészről az (e) fogak a lapátfogakat tartják szilárdan rögzítve, addig másfelől az említett fecskefark hornyok folytán az egész koszorú is szilárd fekvést nyer. Néha ezélszerű még ezen hornyok mellett két oldalról lágy fémből álló szalagokat is alkalmazni azon czélból, hogy ez által a tömítés tökéletesebbé tétessék. A 9. és 10. ábrában bemutatott elrendezésnél (h, h) a dobok, melyek (g) turbinatengelyre vannak szerelve, míg (i) a turbinának hengere. A helytálló és forgó lapátfogakat összefoglaló, vastagabb (a) gyűrűszalagok megfelelően (h) dobhoz és (i) hengerköpenyhez vannak erősítve, még pedig czélszerüen az említett fecskefark-hornyok segélyével, melyek azoknak szilárd állását nagy mértékben növelik. Ezen vastagabb (a) gyűrűszalagok tehát a lapátfogaknak a turbina dobjához, illetve hengeréhez való kapcsolására szolgálnak, míg ellenben a vékonyabb (b) gyűrűszalagok a lapátfogak végeinek összekapcsolására és ezeknek egymással szemben helyes állásban való megtartására szolgálnak. Mint ezen rajzokból látható, ezélszerű sokkal szélesebb és vastagabb gyűrűszalagot alkalmazni, mint a lapátfogak szélessége és vastagsága s azonkívül ismét czélszerűbb az (a) gyűrűszalagok közül vastagabbra venni azokat, melyek a lapátkoszorúnak a turbina forgó részére való erősítésére szolgálnak. Ez azért előnyös, hogy ha a turbina dobja és hengere vasból, aczélból vagy más rozsdásodható anyagból van előállítva, annak a szalagok által eltakart része a gőzzel nem érintkezhetik és így annak rozsdásodása is sokkal csekélyebb mértékben történhetik, mintha fölületének nagy részét ezen szalagok nem takarnák. Iker vizikerekeknél, hol a l.ipátfogak sugárirányban terjeszkednek szét, a találmánybeli eljárás szerint összefoglalt lapátfogak nem volnának elegendő szilárdan rögzítve s ezen hátrány megszüntetése végett, az itt úgyis csekélyebb számmal jelenlévő lapátfogakat (20) csapok segélyével kapcsoljuk egymáshoz, mint az a 10a ábrából látható, hol ezen csapok a lapátfogaknak megfelelő furatain vezettetnek keresztül akkor, miután már a lapátfogakat megfelelően elrendeztük. Ezen (20) csapokat ezélszerű minden egyes lapátfoghoz hozzáforrasztani vagy hegeszteni. Az ily • módon egymáshoz foglalt lapátfogakat ezután a megfelelő (e) fogakhoz ismét hozzáforraszthatjuk vagy hegeszthetjük, úgy hogy azok egymással szilárd kapcsolatba jutnak. A 11. és 12. ábrák a találmánybeli lapátkoszorúnak vizikerekeknél való alkalmazást mutatják be, hol a 11. ábra a koszorú egy részének távlatos nézete, míg a 12. ábrában a vízi turbina tárcsája és hengere hosszmetszetben van föltüntetve, (h) a turbina-tárcsa, (g) a tengely, míg (i) a hengernek azon részei, melyek a helytálló lapátfogak befogadására szolgálnak. A vastagabb gyűrűszalagok itt is (a)-val, míg a vékonyabbak (b)-vel vannak jelölve. A lapátfogak pedig (c)-vel jelöltetnek. Mivel úgy a sugaras elrendezésű viziturbinák, mint a hasonló szerkezetű gőzturbinák,