19025. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatikus kalapácsokon vagy más hasonló működésű szerszámokon

— 4 -nyebb része az (I) hüvely mellett nyitva van. Az (N) szelep középrészének kerülete egész hosszán egyenlő, kivéve a szűkebb (II) részt, mely a szelep fejének közelében van elhelyezve, míg a szelep mellső részén (III) nyílások vannak alkalmazva, melyek a szelepház keskenyebb furatával közlekedő gyűrűalakú (1111) és (nl 11) kamarák nyílásaival működnek össze. Mikor a részek az 1. ábrán látható helyzetben vannak, a szelep feje a (gll) nyílásokkal esik egy vonalba és ezeket elzárja, mely nyílások közül egy a (gl 11) bevezetőnyílással közlekedik. Ebben a helyzetben nem jut levegő a dugattyúhoz. Az (nl) nyílások ellenben az (nll) kamarával vannak egy vonalban, mely kamarába a henger furatától egészen ennek hátsó végéig érő (hl) fúrat torkollik. A (hl) fúrat a sűrített levegőnek a henger hátsó részéből való elvezetésére szolgál, mikor a szelep a megrajzolt helyzetében van, a kifúvatott sűrített levegő az (nll) kamarába és innen az (nl) nyíláson a szelepbe jut, melyet a szelepház szűkebb fúratán hagy el. hogy a gyűrűalakú (allll) kamarába áramoljék, melyből az (x) furatokon a külső levegőbe mehet. A szelep eme helyzeténél a sűrített levegő a (gl 11) nyíláson, a szelep vékonyodó része körül, az (nlll) kamarán, a (gll 11) nyíláson, a kiszélesedő (hl 11) kamarába torkolló (hl 1) furaton a henger mellső részébe jut és a dugattyú megfelelő fölűletére nyomást gyakorol. Ennek következtében a dugattyú hátrafelé való mozgását megkezdi, minek következtében a következő munkafolyamatok mennek végbe: 1. A (h5) furatot, mely a sűrített levegőt a szelep széles feje mögé a (h6) fúraton bevezette, elzárja. 2. A dugattyú mellső feje azután a (h7) bevezető fúratot zárja el. 3. A dugattyú hátsó vége a (I16) furattól kiinduló (h8) fúrat előtt halad el és a dugattyú vékonyabb (k) része a (h8) fúrat és a (h9) fúrat között létesít kapcsolatot, miáltal az elosztó szelep szélesebb része mögött a nyomás megszűnik. Ezenközben a (h5) fúratot a dugattyú mellső része tartja elzárva. 4. A (hlO) fúraton a dugattyú a henger mellső végében lévő sűrített levegőt kibocsájtja és a dugattyú ettől a pillanattól a benne lévő eleven erő hatása alatt mindaddig hátrafelé mozog, míg a (hl) fúratot el nem éri, mely fúrat a vezérszelep szelepházától oly távolságban van elhelyezve, hogy a dugattyú és szelepház között elég nagy légtömeg zárassék be, mely légtömeg rugalmas párna gyanánt szerepelhet és így meggátolja, hogy a dugattyú a szelepházba ütközzék és a szerszám megsérülését idézze elő. 5. Közvetlenül az előtt, hogy a (hlO) fúrat kinyílott és a dugattyú mellső végére ható nyomás megszűnt, az elosztószelep vastagabb része mögött uralkodó nyomás megszűnt, a (gll 1) fúraton beáramló sűrített levegő az elosztó szelep belső fölűletére fog hatni és a szelepet a 2. ábrán látható helyzetbe tolni. Mialatt a szelep ebbe a helyzetbe jutott, a dugattyú hátsó végállásába tért vissza és a sűrített levegő az (alll) nyíláson közvetlenül áramlik be a henger hátsó kamarájába és a dugattyút előre mozgatja. 6. A dugattyú előremozgásánál nyitja a (hl) fúratot, mely fölösleges, ha a gyűrűalakú (nll) kamarát a szelep testének vége zárja el. 7. A dugattyú mellső vége elzárja a (hlO) fúratot és a dugattyú mellső fölűletére ható levegőt most már a (hl 1) fúrat, mely a (hl 11) gyűrűs kamrába torkollik, vezeti el, a gyűrűs kamarából a levegő az (nl) fúratokon az üreges szelepbe áramlik, ezen át pedig az (allll) kifúvató kamarába, honnan az (x) kifúvató nyílásokon távozik. 8. A dugattyú hátsó vége elzárja a (h8, h9) furatokat. 9. A dugattyú vékonyabb (k) része a (h7) fúrat elé kerül. 10. A (h5) fúrat kinyílik, a vezérszelep vastagabb része mögé sűrített levegő áramlik be és a vezérszelepet az 1. ábrán látható helyzetbe viszi.