18996. lajstromszámú szabadalom • Készülék a láng önműködő mérséklésére gázfőzőknél

- 2 fazék tartalma forrni kezdene, az (a) tartáncban lévő folyadék, mely az atmospherikus nyomásnál kisebb nyomás alatt áll, forrásba jön és gőzei (b) csövön és (c) tömlőn át (e) hólyagba nyomulnak, ezt széttágítják s ezáltal a gáz átbocsátására szolgáló (k) nyílás elzáratik. Azon czélból, liogy a gázláng egészen el ne aludjék, a minek következménye egyrészről a melegített folyadék teljes lehűlése, másrészt pedig a hólyag ennek következtében való összehúzódása folytán az illető helyiség levegője gázzal töltetnék meg, a (k) nyílás mellett egy csekélyebb átmérővel bíró (1) nyílást képezünk ki (2. ábra), úgy hogy a gáznak a lángzóhoz való hozzávezetése nem szűnik meg teljesen, hanem csak oly kis mértékben történik, mely a lángnak csak csekély mértékben való táplálására alkalmas. Ha ezen kis lángocska nem elegendő arra, hogy a folyadékot állandóan forrásban tartsa, úgy a folyadék az üstben vagy fazékban s egyszersmind az (a) tartányban is rövid idő alatt aránylag tetemesen le fog hűlni, ez által az (a) tartányban lévő folyadék által termelt gőzök kondenzáltainak, minek következtében (e) hólyag ismét összehúzódik s ennek következtében a lángzóhoz teljes mértékben vezettetik a gáz ismét mindaddig, míg csak az (a) tartányban lévő folyadékból fejlődő gőzök az említett hólyagot ismét kitágítják és így tovább. Ha a folyadékot félbeszakítás nélkül akarjuk gyöngén melegíteni, úgy azt az által eszközöljük, hogy a (h) gyűrűt mindaddig forgatjuk, míg csak (d és g) csődarabok annyira eltávoznak egymástól, hogy az (e) hólyag még teljesen kifeszült állapotában sem képes a (k) nyílást egészen elzárni. Természetesen (h) gyűrűnek ezen beállítása mindig alkalmazkodik a fölmelegítendő folyadék befogadására szolgáló üst vagy fazék nagyságához. Ha akár az (a) tartány, akar az (e) hólyag elromlanék, úgyT

azokat igen könnyen helyettesíthetjük, mivel, mint a föntebbiekből látható, a készülék igen könnyen szétszedhető és ismét könnyen összerakható. A 3. ábrában egy módosított kiviteli alak van bemutatva, melynél a gáz átvezetésére egy körkeresztmetszettel bíró szelenczeszerű tok szolgál. A 4. ábrában a hólyag hasonló alakkal bír, mint az 1. ábrabeli elrendezésnél s működési módja szintén megegyezik az említett kiviteli alak működési módjával. A 4. ábrabeli szerkezetnél (e) hólyag a gáznak a főzőkészülékhez való vezetését egészen elzárja, ha az illető folyadék forrni kezd, azonban az (1) nyíláson keresztül még mindig elegendő gáz áramolhatik egy kis láng táplálására, hol ezen láng nagysága az (u) csavarorsó beállítása által megfelelően szabályozható. Ezen csavarorsó ugyanis egy gummiból vagy hasonló anyagból álló dugaszon halad végig s fölső végén egy kúpszerű heggyel bír, mely a (k) nyílás mellett kiképezett kisebb átmérővel bíró nyílásba vagy fúratba a csavarorsó elforgatása által, a melegítés fokához képest, többé-kevésbbé betolható. Az 5. ábrában a találmánybeli készüléknek egy másik módosítása látható. A (pl) gummitömlő itt egy (p) fémcsővel áll kapcsolatban, melynek alsó végét (t) csavardugasz zárja el. Az említett gummitömlő a (p) cső belsejében elrendezett s esetleg guttapercha-tömlőből álló ballonba torkollik, melynek alsó vége a (p) csődarabot elzáró csavardugaszhoz erősített (m) parafa-tárcsához vagy hasonlóhoz van erősítve, míg fölső végénél (r) sodrony segélyével van tömi tőén elzárva. (p) csőbe ennek átmérőirányában fekvő két oldalánál (d n) csövek torkolnak be, melyek közül (n i) tömlő segélyével a gázvezetéki csővel áll kapcsolatban, míg (d) csődarab (f) tömlő Közvetítésével a gázfőzőkészűlékkel áll kapcsolatban. Ezen (d és n) csődarabokon, belső végük közelében és a (p) cső belsejében (v illetve w) finom fúratok vannak kiképezve. Midőn tehát (t) csavardugaszt (p) csőbe becsavaroltuk, (e) ballon a (d és n) csövek belső végei között foglal helyet, úgy hogy ha az (a) tartány belsejében lévő folyadék forrni kezd, a fölszálló gőzök ezen (e) ballont szétterjesztik s ez által az utóbbi az említett csoda-