18988. lajstromszámú szabadalom • Hengermű idomvasak előállítására

— 2 — jüleg vezessék és az övszélességet megha­tározzák, azon további szükséglet adódik^ hogy a szárszélességet meghatározó henge­rek más sebességgel állítandók el egymás­hoz képest, mint az övszélességet meghatá­rozó hengerek. Ha ugyanis föltesszük, hogy a szárat megmunkáló fölső hengert úgy az odamenetnél, mint a visszamenetnél az alsó hengerhez közelítjük, akkor a gyárt­mánynak először az övszélességet megmun­káló hengereken át való bevezetésénél és ezen hengereknek egymáshoz ugyanoly mó­don és ugyanoly sebességgel való közelíté­sénél, mint a kaliberhengerek, az övszéles­ség számára való hengerek oly távolságban volnának egymástól, mely a még kihenger­lendő szárvastagságnak megfelel, vagyis a gyártmány az utóbbi hengerek között meg­akadna. Hogy ezt megakadályozzuk, a kaliber hengerpárját csak azután állítjuk el, ha a gyártmáuy az övszélesség számára való hen­gerektől a kaliberhengerműre megy át. Az övszélesség számára való hengerek a követ­kező áthaladás számára csak akkor állíttat­nak el, ha a gyártmány ezen hengereket elhagyta. A kaliberhengermű a szárt tehát az első, második, harmadik, negyedik, stb. átmenetnél hengerli, míg az övszélesség számára való hengerek csakis a második, negyedik, hatodik, stb. átmenetnél dolgoz­nak. Ebből azon szükséglet adódik, hogy az övszélesség számára való hengereket két­szer oly gyorsan kell elállítani egymáshoz, mint a kaliberhengereket, továbbá, hogy a beállítást külön kell végezni. Hogy ezen különböző nehéz követelmé­nyeknek a jelen találmány által mily módon van elég éve, a későbbiekben a rajzokra való vonatkozással lesz kifejtve. Az általá­nos szempontok megértéséhez, melyek sze­rint a jelen hengermű szerkesztetett, meg­jegyzendő még, hogy az övszélesség szá­mára való hengerek akként vannak elren­dezve, hogy az egyik hengerpár alsó hen­gere és a másik hengerpár fölső hengere a szemben lévő szárfölületek vezetését átve­szik. Minthogy a kaliberhengermű számára a föntjelzett ismert szerkezet van alapul véve, a szárvastagság megváltoztatására csakis a fölső henger állítható az alsóhoz képest. Ha a kaliberhengermű mögött fekvő, az övszélesség számára való hengerpár hen­gerei közül az alsó hengernek kell a veze­tést átvennie, akkor ezen henger, tekintettel a kaliberhengermű szilárdan álló alsó hen­gerére, a szárvastagság további változtatá­sánál nem állítható el; tehát ezen henger is szilárdan van ágyazva és csak a fölső henger állítható. A kaliberhengermű mögött fekvő, az övszélesség számára való henger­párnál azonban a szárfölület vezetését a fölső henger veszi föl. Szükséges tehát, hogy ezen fölső henger az alsóhoz képest azon mértékben legyen állítható, mely mérték­ben a kaliberhengermű fölső hengere a szár­vastagság csökkentésére az alsó hengerhez lesz közelítve. Miután ezen kívül az övszé­lesség számára való második hengerpár alsó hengere az alsó öv szélességét meg­határozza, tehát ezen hengerpárnál az alsó henger is állítandó a fölsőhöz képest, tehát mindkét henger állítandó egymás felé. A mellékelt rajzokban egy a föntiek sze­rint szerkesztett hengermű van föltüntetve és pedig: az I. ábra annak alaprajza; a II. ábra oldalnézete; a III. ábra az I. ábra III—111. vonala sze­rinti metszete; a IV. ábra az I. ábra IV—IV. vonala sze­rinti metszete; az V. ábra az I. ábra V—V. vonala sze­rinti metszete; a VI. ábra a szerkezet egy részlete és a VII. ábra a VI. ábra VII -VII vonala szerinti metszete. Habár ezen hengermű az (I) vasak elő­állítására van példaképen föltűntetve, azért ezen hengermű hasonló öves szelvények előállítására is alkalmas. A hengermű egy (A) és (B) hengercso­portból áll (I. és II. ábra), melyek egymás mögött vannak elrendezve és akként haj­tatnak, hogy a gyártmány fölváltva mindkét irányban vezethető a hengereken át, a meny­nyiben a hengerek forgási irányát meg­fordítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom