18972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az első és utolsó részletnek a szesztől való elválasztására

- 2 -részletet képező gőzöket deflegmálásnak vet­jük alá, minek következtében az összes ezekben lévő aethylalkoholrészek lecsapód­nak és a nyers borszeszbe esnek vissza, a nélkül, hogy egyúttal az első részletet ké­pező gőzök is lecsapódnának. Azután egy hasonló módon vezetett elpárologtatás által az aethylalkoholt az utolsó részlettől választ­juk el, mely czélból a nyers borszeszt ismét rendkívül vékony rétegben vezetjük oly fűtő fölületek fölött, melyek hőmérséklete valamivel magasabb, mint az aethylalkohol forráspontja. A nyers szeszből elszálló aethyl­alkoholgőzök mindenesetre visznek még magukkal csekély mennyiségű utolsó rész­letet képező gőzt, de ez a két gőznem egy­mással oly kevéssé van keverve, hogy meg­felelő óvatos deflegmálás által az utolsó részletet képező gőzöket cseppfolyós álla­potba vihetjük vissza, a nélkül, hogy egy­úttal az aethylalkoholgőzök is lecsapódnának. A föntebb jelzett eljárás kivitelére szol­gáló készülék a csatolt rajzon metszetben van ábrázolva és az (Ml) első részlet lepár­lóból és az ehhez tartozó (C) deíiegmátor­ból, továbbá az (ml) aethylalkohol-lepároló­ból és az ehhez tartozó (M3 és B1 B2 E3) deflegmátorokból áll. Úgy az első részlet, mint az aethylalkohol-lepárolónak egy-egy gőzpalástja van, melyet az (M2), illetve (m2) köz alkot. A palást (Ml), illetve (ml) belső falának belső fölűletén alkalmazott (R), illetve (r) csatornák a rektifikálás közben nyers bor­szesszel vannak töltve, mely nyers borszesz az (R) csatornákban az első részletet alkotó anyagok forráspontjára, az (r) csatornákban ellenben az aethylalkohol forráspontjára me­legíttetik föl. 4bban a mértékben, melyben az (R), illetve (r) csatornához újabb borszesz mennyiség jut, a borszesz a fölső csatorná­ból a következő alsóba folyik át, a lejtős csatornafal külső fölűletén igen finom réteg­ben elterül és így elpárolog. Hogy a gőzök úgy az (ml), mint az (Ml) oszlopból köny­nyebben elszállhassanak, az előbbieket a fűtött (m3) tér melegíti, míg az első rész­letből keletkezett gőzöket az (M3) tér me­legíti föl annyira, hogy kellőképen expandá­lódjanak. A föntebb leírt készülék működési módja a következő: 1. A fütögöz útja. A fűtőgőz a (Dl) csövön és a (tl) cső­csonkon az (Ml M2) kettőspalástba, továbbá a (D2) csövön és (t2) csőcsonkon az (ml nr2) kettőspalástba áramlik, a (D3) csövön és (t3) csőcsonkon pedig az (m3) térbe. Ha a fűtő­gőz rejtett hőjét az (Ml), illetve (ml m3) falaknak átadta és lecsapódott, a konden­zálódott víz az (fl) csőcsonkon az (FI) kon­denzált víz-elvezetőcsőbe folyik, illetve az (f2) csőcsonkon, valamint az (F2) csövön és (f3) csőcsonkon, továbbá (F3) csövön az (F) elvezetőcsőbe áramlik. 2. A nyers szesz útja. A nyers szesz többé-kevésbé előmelegítve az (S) csövön és (s) csőcsonkon a legfölső (R) csatornába jut, a fűtőgőz által leadott hő a nyers szeszt a lepárlandó első részlet forráspontjára fölhevíti ós maga a nyers szesz abban a mértékben, melyben újabb szesz jut a készülékbe, folytonosan folyik le a mélyebben fekvő csatornába, minthogy a lejtős csatornafal külső fölűletén rendkí­vül finom rétegben oszlik el. mely állapot­ban megy csak a gőzképződés végbe. Mikor a második csatorna is megtelt nyers bor­szesszel, a borszesz a harmadik (R) csator­nába fog leesni és a második csatorna külső fölűletén ép oly finoman eloszlani, mint az első csatornáén. Ugyanez ismétlődik az összes következő csatornáknál, míg végül a nyers borszesz az első részlettől teljesen megtisz­tulva a (Q.) fenéken össze nem gyűlik, hon­nan a (z) csőcsonkon az elpárologtató leg­fölső (r) csatornájára jut. Minthogy a nyers borszeszt itt a gőzpalást által közlött hő az aethylalkohol forráspontja fölött fekvő hő­mérsékletig hevíti föl, az alatt, míg a bor­szesz a mélyebben fekvő csatornákba folyik le, aethylalkoholgőzök keletkeznek, végül pedig a (q) fenéken csakis kozmás olajok gyűlnek össze, melyek az (n) csőcsonkon és (N) csövön vezettetnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom