18972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az első és utolsó részletnek a szesztől való elválasztására

Megjelent 1ÍH)0. évi augusztus lio 6-án. MAGY. gj* Rllt. SZABADALMI kÜ® HIVATAL szabadalmi leiras 18972. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék az első és utolsó részletnek a szesztől való elválasztására. STRAUCH MIKSA RÉZMŰVES NEISSEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 5-ike. Megkisérlették az első részletet a nyers borszeszből oly módon leválasztani, hogy a borszeszt rendkívül vékony rétegben vezették oly fűtő fölületek fölött, melyek hőmérséklete az aethylalkohol párolgási hőmérsékletével egyenlő vagy ennél alacsonyabb volt. Ily módon mindenesetre sikerült a nyers borszeszt az első részlettől tökéletesen elválasztani, de az első részlettel együtt kevés aethylalkohol is elpárolgott, tehát tiszta borszeszben is léptek föl veszteségek. A szóban lévő találmány tárgyát képező eljárás szerint ezek a veszteségek teljesen elkerültetnek és egyúttal lehetségessé válik az is, hogy az első részlettől megtisztított borszeszt az esetleg benne lévő utolsó részlettől is megtisztítsuk. Hogy a szóban lévő találmány tárgyát képező eljárás könnyebben legyen megérthető, kiemeljük, hogy az a mód, mely szerint különböző hőmérsékleteknél forró alkoholok keverékéből egyes részeket elpárologtatunk, vagyis mely szerint a keveréket a cseppfolyós halmazállapotból a gázneműbe visszük, igen fontos az alkoholoknak később egmástól való elválasztásuk czéljából történő deflegmálásánál. Ha pl. egy az aethylalkohol mellett még az első és utolsó részletet is tartalmazó nyersborszesz elpárologtatását oly módon végezzük, mint ez az eddigi lepárló és rektifikáló készülékekben történik, a keletkező első és utolsó részlet és aetylalkohol gőzök a deflegmálás által egymástól csak igen tökéletlenül választhatók el. Ennek oka abban a körülményben keresendő, hogy a fűtőfölűlet fölött lévő folyadékréteg magassága következtében a fűtőfölűlettel érintkező folyadékrészecskék oly czélból, hogy elpárologtathatok legyenek, a folyadékréteg magasságával arányos mértékben túlhevítendők. Ennek következtében a keletkezett gőzrészecske molekula sebessége növekedik, úgy hogy a különböző alkoholok molekulái keverődnek egymással, mi azoknak a deflegmálás által történő elválasztását nagyon megnehezíti. Ha ellenben a lepárlást lehetőleg alacsony folyadékréteg esetében a képzelhető legegyenletesebb és fokozatosabb hőközlés mellett végezzük, a folyadékréteg túlthevítése teljesen elkerültetik és a lepárlás által előállított gőzkeverék nem oly benső, mint az előbbi esetben. A keletkezett gőzöket annak megfelelően, hogy magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletnél forranak-e, deflegmálás által a lehető legegyszerűbb módon lehet egymástól elválasztani. Ebből a czélból a találmány szerint a föntebb jelzett módon előállított első