18971. lajstromszámú szabadalom • Újítások kondenzátorokon

Összekötő (el) lemezek (1. ábra baloldala). Mint azt a rajzokon látni lehet, ez a lemez egész fölűletén a (c) csőfalra fekszik, melynek áttörésein az (r) csövek könnyen mozoghatóan át vannak vezetve, úgy hogy a (c) csőfal áttörései a csövek mozgását érezhetően ne akadályozzák. A (c) csőfalnak a hűtővízzel érintkező oldalán a csővégekre az (el) tömítőlemezek karmantyúalakú toldatai szorosan ráfekszenek és pedig — mint azt már említettük, — a csőfal két oldalán uralkodó és a hűtővíz, illetőleg a lecsapandó vagy lecsapódott gőz okozta nyomás különbsége következtében. Ugyanez történik a kondenzátor másik oldalán is, de az itt lévő (d) csőfal csőcsonkalakú toldatokkal (lásd a 2. ábrát) van ellátva, melyekre a tömítőkarmantyúk ugyancsak föl vaunak húzva, úgy hogy az ezen az oldalon uralkodó túlnyomás a tömitőkarmantyúkat úgy a föntebb említett csőcsonkalakú toldatokra, mint a megfelelő csővégekre rászorítja. A 3. ábrán látható csörgedeztető kondenzátornál az (r). hűtőcsövek teljesen szabadon fekszenek és a kondenzálandó gőz átvezetésére szolgálnak. A hűtés fölülről az (s) csörgedeztető csövön bevezetett hűtővíz segélyével történik, mely szitaszerű nyílásokon folyik ki az elosztó csőből és így a függélyesen egymás fölött fekvő csöveket egyenletesen nedvesíti. A csövek két oldalt a gőzgyűjtő terekbe vannak bebocsátva, a gőz az egyik oldalon (a)-nál áramlik be és a másik oldalon (b)-nél vezettetik el. Minthogy a két közeg másként vezettetik, mint az előbbi példánál, a tömítés is másként fekszik a csőfalakra, amennyiben az elkülönített (e) karmantyúk, illetőleg az összekötött (el) tömítések most a (c és d) csőfalak másik oldalán fekszenek, mint az az 1. és 3. ábra összehasonlításából az első pillanatra kitűnik. Az új tömítésnek a már bevezetőleg jelzett előnyökön kívül az is előnye, hogy az eddigieknél jóval vékonyabb falú csöveket lehet alkalmazni, és pedig már azért is. mert a gummikarmantyúk és általában a csővégekre fekvő tömítések a csövek kiterjedését érezhetően alig akadályozzák, miért a csöveknek nem kell oly vastag falúaknak lenniök, mint az oly kondenzátorok csöveinek, melyek csövei tömítőszelenczék stb. által vannak tömítve, úgy hogy a csövek kiterjedésüknél kisebb-nagyobb ellenállást kénytelenek legyőzni. A föntebb leírt tömítéssel fölszerelt csöves berendezés ép oly előnyösen használható, mint előmelegítő vagy általában mint hőkicserélő berendezés. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hőkicserélő-csöves berendezés (gőzgépkondenzátor, előmelegítő stb) az által jellemezve, hogy a gyűjtőtartályba szabadon betorkolló csövek a gőz-, illetőleg víztérrel szemben a nagyobb nyomásnak kitett oldalon alkalmazott, rugalmas anyagból (gummiból vagy más hasonlóból) készült tömítések segélyével vannak tömítve, melyek rugalmasságuk következtében és az uralkodó túlnyomás hatása alatt szorosan a csövekre fekszenek, oly czélból, hogy az egyik közeg túlnyomását a másikkal szemben a tömítésre hasznosítsuk, hogy a csöveknek a hő mérsék letváltozások okozta hosszúság I változásainál is megbízható tömítése létesüljön. | 2. Az 1. alatt védett, hőkicserélő-csöves I berendezésekhez való tömítés egy kiviteli módozata, melynél a csőfal furatain egymástól elkülönítve átvezetett csöveknek megfelelően külön (e) tömítőkarmantyúk (2. ábra) vannak alkalmazva, melyek az illető csőfal csőcsonkalakú toldataira fekszenek. 3. Az 1. alatt védett, hőkicserélő-csöves berendezéshez való tömítés egy kiviteli módozata, melynél a tömítőkarmantyúk karimákkal vannak ellátva és a karimák a csőfalat lefödő (el) lemezzé egyesítve (2. ábra), mikor a csőfalnak (a 2. alatt védett) toldatai elmaradnak. (1 rajzlap melléklettel.) PA1.LAS RÉSZVENi TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.