18959. lajstromszámú szabadalom • Újítások indukáló csévéken

Megjelent 11)00. évi augusztus hó 4-én. MAGY. ggg KIR SZABADALMI J§&T HIVATAL szabadalmi leírás 18959. szám. 11/3- OSZTÁLY. Újítások indukáló csévéken. DE DION ALBERT GRÓF ÉS BOUTON GYÖRGY MÉRNÖKÖK PUTEAUXBAN (FRANCZIAORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó -31-ike. A szóban lévő találmány tárgyát indukáló csévéken eszközölt újítások képezik, melyek lényegében véve abból állanak, hogy a vasmag alakját kedvezőbben választjuk meg, mely esetben ugyanakkora rézsúly és ugyanoly erős indukáló áram mellett az indukált áram erőssége is növekedik. A csatolt rajzon a szóban levő találmány néhány kiviteli módozata sematikusan látható. Az 1. ábra egy egyenes, vasdrótok által képezett (a) magban ábrázolja az erővonalakat. Ezek a (b c) sarkaktól kiinduló erővonalak a magon kívül görbe vonalban futnak és a másodcsévében nagy feszültségű szaggatott áramot létesítenek, az egyes tekeriiletekben keletkező elektromótorikus erő pedig arányos a tekerület síkjára merőlegesen álló erővonal-komponenssel. Ha pl. a (d e) tekerületet vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy az erővonalak eme tekerület síkjával meglehetősen hegyes szöget képeznek, tehát az ebben a tekerületben gerjesztett áram elektromótorikus ereje is meglehetősen csekély. Hogy az indukált áram feszültségét nagyobbíthassuk, a magot olyképen kellene alakítani, hogy az egyes tekerületek síkját I az erővonalak merőlegesen érjék vagy pedig a magot olyképen képezhetjük ki, hogy az erővonalak a mag tengelyével párhuzamosak legyenek. Ez az utóbbi föltétel könynyebben teljesíthető. Ha például a mag mindegyik végét kiszélesítjük, oly módon, hogy a drótok végeit a mag tengelyére merőlegesen lehajlítjuk, a 2. ábrán látható módon kiképezett magot nyerünk. Az egyes drótok sarkai a 2. ábrán látható kiviteli módozatnál a (bl cl) és (b2 c2) pontokba fognak esni és egy a mag tengelyével konczentrikus gyűrűfölületet képezni. A (bl)-től (cl) felé menő erővonalak szimmetrikusan helyezkednek el a (b c) egyenes körül, tehát a tengellyel inkább párhuzamosak fognak lenni, mintáz 1. ábrán látható kiviteli módozatnál. Ha mindegyik vasdrótot befelé a mag tengelyével párhuzamosan meghajlítjuk, a 3. ábrán látható magot fogjuk kapni, melynek sarkai a mag tengelyére párhuzamos gyűrűt képeznek. Ekkor a mag tengelyével párhuzamos erővonalak száma tetemesen nagyobb, mint a többié, melyek a mag tengelyével igen hegyes szöget zárnak be. Ehhez járul még az is, hogy míg az 1. áb-I rán látható kiviteli módozatnál a mag (b f)