18943. lajstromszámú szabadalom • Berendezés körszöszékek vetélői mozgatására
— 2 — egy a szövőszék közepe felé kúpos (r) görgő forgathatóan van ágyazva, míg az alsó folületén (b bl) csúsztatópofák vannak alkalmazva, nevezetesen az első a görgő közelében, a másik a vetélő hátsó végén. Hogy az (s) vetélő biztosan csúszhassék, úgy a legczélszerűebben bőrrel bevont (r) görgő, mint az (sl) cső hátsó vége nehéz fémből készül. A (k3) hornyos exczenter (k4) hornya, melybe a (h) bordák (h9) karjai fogódzanak, a 2. ábrán látható alakkal bír. a horony egy lejtősen emelkedő (n) részszel kezdődik, egy kanyarulatot képező (nl) részben egy gyöngén lejtő, egyenes vonalú (n2) részbe megy át és azután egy meglehetősen erősen lejtő, de ugyancsak egyenes (»:-',) részben folytatódik, mely végül a vízszintes (n4) szakasszal csatlakozik az (n) részhez. Megjegyezzük, hogy a (ki) horony annyi egymásba átmenő (11 nl n2 n3 11 í) részre van osztva, a hány vetélőt kell egyidejűleg hajtani, így pl. a rajz szerint négy-négy (n nl u2 n3 ní) rész van alkalmazva, minthogy a szövőszéknek négy vetélője van. A (ki) horony leírt (n—n4) részeinek megfelelő pályát írnak le a (I16) karok, illetőleg ezek (hl) fölületei. Ez a pálya a lejtős (0) részből, az ehhez csatlakozó teknős (ol) részből, az emelkedő egyenes (o2) részből, az erősebben emelkedő egyenes (o3) részből és a vízszintes (o4) részből áll, a pálya eme leírt részekből álló szakasza annyiszor ismétlődik, a hányszor ismétlődik az (11—n4) pályaszakasz. Az (0 o2 o3) részek igen természetesen meredekebbek, mint az (11 n2n3) részek, az (ol) teknő pedig konkávabb, mint az (nl) kanyarulat, minthogy az előbb említettek a borda (h3) forgáscsapjától távolabb vannak, mint a (k3) exczenter (k4) hornya. A leírt berendezés működési módja a következő: A körszövőszék nyugvása közben a (hü) karok, illetőleg a (h) bordák fölső (hl) fölületei (0 o4) fölületekben helyezkednek el (3. ábra). Az (s) vetélők az (r) görgőikkel a (hl) fölületek által képezett (ol) teknőkbe és a (b bl) pofáikkal a teknők felé lejtő (o2) pályákra oly módon fekszenek, hogy a (b bl) pofák a (h5) orrok által képezett, a (hl) fölületekre merőleges (hl) fölületekre fekszenek (5. ábra). Ha a szövőszéket működésbe hozzuk, a függélyes (a) tengely a vele mereven kapcsolt (k3) exczentert magával viszi, az egymásba átmenő (11 n4) részek által képezett (ki) hornya a (h) bordákat működteti, minek következtében a bordák (hl) fölülete által képezett (0 o4) pálya hullámmozgás-Bzerűén eltolódik és a (h2) fölületek a 4. ábrán látható (t) pályát írják le. Az (0 o4) pályák hullámszerű mozgása következtében az (r) görgők a közöttük és a (hl) fölületek között az (ol) teknőben föllépő súrlódás következtében kényszermozgásszerüen előre mozognak, minthogy a 3. ábra szerint a görgő jobb oldalán lévő bordák állandóan fölfelé, a görgő baloldalán lévő bordák pedig állandóan lefelé mozognak. Ezt a mozgást az is támogitja, hogy a vetélő teste a (b bl) pofáival állandóan az (0) teknő felé eső (o2) síkon csúszik és súlya következtében az (r) görgő mozgását igyekszik követni. Az előre ino^gó vetélő a czentrifugál erő hatása alatt sugárirányban nem tolódik el, illetőleg a (b bl) pofák állandóan a (h2) csúsztatóföliileten csúsznak, egyrészt mert a (hl) fölületek befelé lejtenek, másrészt pedig mert az (r) görgő befelé kúpos, tehát a vetélőben föllépő czentrifugálerő állandóan ellensúlyoztatik. Mikor a (h9) bordakarok az (n4) pályarészre mennek át, a (I16) bordakarok az (o4) pályarészre jutnak és az utóbbi helyzetben a lejtősen elvágott (I18) végeikkel az (s) vetélő által bevetett (f) vetüléket a kész árúra alulról fölfelé hozzáütik, minek meg történte után az ismeretes módon a szádváltás megy végbe. Hogy a (h6) bordakarok (h8) végei a külső szádfalból semmiképen ki ne ugorhassanak és a bordák szabad végei a faltól bizonyos távolságban legyenek, külső végeik derékszög alatt le vannak hajtva vagy (h7) csúsztatódarabokkal ellátva. Az (s) vetélők hátsó végein (3a. ábra) esetleg megerősített kis (kr) görgő oly módon van elrendezve, hogy a bordákat a
