18933. lajstromszámú szabadalom • Kenőkészülék

- 2 -A tapasztalat azt mutatta, hogy ezen dugaszok kifelé igyekszenek mozogni; annak meggátlására, hogy a (B) orsót elhagyják, az (A3 A2) hasítékok szélessége kisebb, mint a furatok keresztmetszete. Ugyanezt az által is elérhetjük, hogy a (B2) furatok széleit befelé nyúlóan képezzük ki vagy egy-egy (D) gyűrűt csavarolunk mindegyik furatnak mindegyik végébe (6. ábra). Az utóbbi mód helyett minden furat külső végébe sima gyűrűket is hegeszthetünk, vagy végül a gyűrűket csavarok segélyével is megerősíthetjük. A helyett továbbá, hogy a (D) gyűrűt a (B2) furat torkolatán erősítenők meg, azt (Dl) ellencsavaranya gyanánt (5. ábra) is foganatosíthatjuk és iirös kulcs segélyével addig csavarolhatjuk be, míg a biztosítandó dugasszal érintkezésbe lép. Ezen elrendezésnél a dugaszt az ellencsavaranya becsavarolása közben egy csavarhúzó segélyével, melyet az ellencsavaranyán és annak iirös kulcsán' át vezetünk be, fogva kell tartanunk. Hogy a (B2) furatokban tartalmazott levegő az olajnak szabályos hozzáfolyását meg ne akassza, az (A2) furatokat nem az (Al) tok fejrészében, hanem kissé oldalasait rendezzük el, hogy az olajnak befolyásakor a levegő könnyen kiszorulhasson még akkor is, ha a furat nincs is pontosan függélyes állásban; annak meggátlására, hogy a (C) csövekben tartalmazott levegő az olajnak az (A3) nyílásokon való kiömlését gátolja, ezen csövek (C2)-nél meg vannak hosszabbítva és szabadon közlekednek a légköri levegővel, úgy hogy az egész olaj az (A3) hasítéknak alsó részén és a (C) csőnek oldalán folyik le, míg a levegő a (C2) csövön fölszállva az (A3) nyílásba és a (B2) furatba betódulhat, mihelyt az utóbbiból az olaj lefolyott, A (C2) csövek az (A) tartálynak egyik falával egy darabban önthető (4. és 5. ábrák); ha az (Al) tok az (A) tartálynak középvonalában van elrendezve (1. és 3. ábrák), akkor ezen (C2) csöveket egyszerűen a tok oldalán alkalmazott (A4) tartókba csavaroljuk; a (C) csöveket ugyanazon tartókba alulról csavaroljuk be. Hogy az olaj könnyen folyjék le az (A3) nyílásokból, az utóbbiak az (Al) tok középvonalának irányában vannak elrendezve; a 4.—5. ábrákban bemutatott módon az (A) tartály falába egy (Cl) dugaszt csavarolhatunk, melynek eltávolítása után az (A3) nyílást és a (B2) furatot kívülről ellenőrizhetjük és a (B3) dugaszokat beállíthatjuk. Az (A4) ágyazatokba (1.—3. ábrák) is illeszthetünk csavardugaszokat, még pedig az (A3) nyílásokkal szemben, mely czélból az (A4) ágyazatok nagyobb hosszban foganatosítandók. A kenőkészűlék működése a következő: Ha a (B) orsót a (Bl) vagy egyéb tetszőleges hajtószerkezet segélyével forgásnak indítjuk, akkor a minden (B2) furatban annak (B3) dugasza által képezett ürterek mindenekelőtt az (A2) hasítékokon olajjal megtelnek és a továbbforgatásnál az (A3) nyílásokon át kiüríttetnek; ezeken az olaj a (C) hozzávezető csövekbe ömlik. A (B3) dugasznak a (B) orsó föliiletétől kisebb-nagyobb távolságban való beállítása által a minden orsófordulat alatt bevezetett olaj mennyiségét szabályozhatjuk. Magától értetődik, hogy mivel mindegyik (C) csőnek két (B2) ürtér felel meg, az olaj egyenletesebben és gyorsabban fog lefolyhatni, mintha csak egy ily íirtérből jönne. Ugyanez hasznosítható a készülék méreteinek jelentékeny növelése nélkül az 5.-6. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál is. Itt a (B) orsó 2 furatcsoporttal bír, melyek derékszöget képeznek egymással és a (B2) ürtereket szolgáltatják. Ezen esetben az (A3) nyílások oly hosszúak, hogy az olajat mindegyik fúratpártól kapják; ennek az a czélja, hogy nagy olajmennyiséget tartsunk mozgásban minden hozzávezető csőben, ha a készülék gyorsan járó gépek kenésére van szánva. Látható, hogy ugyanazon levezető csővel ürtereknek különféle kombináczióit hozhatjuk összeköttetésbe; ha pl. csekély olajmennyiségnek folytonos bevezetése kívántatik, akkor két vagy több (B2) furatot rendezünk el úgy, hogy azok egymást átszeljék és gondoskodunk róla, hogy az idő-