18932. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent IÍKX). évi augusztus hó 4-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI gg|| HIVATAL szabadalmi leírás 18932. szám. Il/h. OSZTÁLY Kályha. STAUSS KÁROLY VILMOS MÉBNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április 25-ike. Az eddig ismert kályháknak mindazon hibája van, hogy azoknál a hőnek csak kis része használható, mivel az égés által keletkezett melegmennyiségnek igen nagy része a kéményen át fölhasználatlanul jut a szabadba. A vaskályháknak még azon nagy hátránya is van, hogy a tűz közvetlen hatásának kitett vasrészek izzókká lesznek, ennek folytán megrepedeznek vagy kiégnek s vajmi hamar hasznavehetetlenekké válnak, a levegőben úszkáló por pedig az izzó kályhán elég, a mi kellemetlenné és egészségtelenné teszi a fűtött helyiséget. Azonban a fűtött helyiségnek használata is csak a kályhától bizonyos távolságban lehetséges, mert a hőkisugárzás a kályha közelében lehetetlenné teszi a tartózkodást. Azon hibája is van még a mostani kályháknak, hogy a tüzelő anyag elégése nagy füst- és koromképződéssel jár, mi anyagveszteséget is okoz és a miáltal a kályha csövek és kémények elpiszkolódnak, sőt el is dugulnak. Mindezen gazdasági és egészségügyi hátrányok a jelen találmányt képező kályhánál, mely a mellékelt rajzon mint központi fűtőkályha van föltüntetve, teljesen ki vannak zárva. E kályha két részből áll. u. in. a fűtőtestből és a tűzhelyből. Az 1. ábra egy a 3. ábrán föltüntetett x—x metszet szerint a tűzhelyet és a fűtőtestet függélyesharántmetszetben ábrázolja; a 2. ábra a fűtőtestet képező vaslemezek egyikének oldalnézete; a 3. ábra a fűtőtest elölnézete; a 4. ábra a 3. ábra y—y szerinti metszetét tünteti föl. A (b) álló rostély és (c) tűzakna között egy (a) kő van alkalmazva, a (b) álló rostély alatt pedig egy többé-kevésbbé ferde (d) rostély, ezek előtt van a vasajtóval elzárható (e) előépítmény, mely fölé egy (fi) födéllel ellátott (f) szénbetöltő szekrény van elhelyezve. Az előépítmény ajtaján egy tetszés szerinti retesszel elzárható (g) nyílás van, melyen át az elégéshez szükséges levegő a rostélyhoz jut. E nyílás retesze a találmány lényegét nem érinti és e miatt a rajzon föltiintetve nincs. A tüzelés m egkezdése után az (a) kő az alatta elhelyezett (d) ferde rostélyon lévő izzó szén és a mellette elvezetett tűzgázok által csakhamar izzó állapotba jut. Az (a) kő ezen izzó állapotában a körülötte lévő szénre gázosítólag hat és a keletkezőszén