18926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Jacquard-mechanizmus lapjainak adott minta után történő előállítására

- 3 beu másoljuk és a másolaton a kívánt kötés­rajzot jelezzük. A másolatot ezután egy üveg lemezre fektetjük, a szövet mintájának kör­vonalait fölrajzoljuk és minden eme körvo­nalakon kívül fekvő részt födőfestékkel fes­tünk be. Ekkor a 12. ábrán látható (h) er­nyőt kapjuk. A 3. ábrán látható alapkötés­ből levezetett, a minta reprodukálására vá­lasztott és 6. és 7. ábrán látható kötésrajz a föntebbi kötésrajznak három, illetve hét­szeri eltolása által létesíthető, azonkívül pe­dig a 7. ábrán látható kötésrajzoknál meg vannak a 6. ábrán látható összes pontok. Most már az ernyő alá egy átlátszó kép­lemezt teszünk, pl. arra az (i) hártyát ragaszt­juk (13. ábra) és ezen a hártyán létesítjük a rajz ama részeit, melyek a 3. ábrán lát­ható kötésrajz szerint készítendők, vagyis a hártyán a 13. ábrán látható rajzot léte­sítjük. Ezután egy második képlemezt helye­zünk el hasonló módon, melyen azok a ré­szek vannak befestve, melyeknek a 6. ábrán látható kötésrajzot kell mutatniok, tehát a 14. ábrán az (a d e f) fölület. Evvel az ernyővel és a két képlemezze', melyeket a 15. ábrán látható módon lenyo­munk, a mintakártyát a következőképen ál­lítjuk elő: A két képlemezt visszahajlítva vagy eltá­volítva a (h) ernyőt a főklisére fektetjük és ezt a fényérző lemezre másoljuk. Ekkor a 3. ábrán látható kötésmintát a koczka egész fölületén létesítettük. Azután az első (i) képlemezt hajlítjuk az ernyőre és a kö­vetkező műveleteket végezzük (kivéve az elsőt, mely a 3. ábrán látható kötés létesí­tésére szolgál) és ily módon a 6. ábrán lát­ható kötésrajzot létesítjük az (a d e f) és (c d f g) fölületen. Végűi a második (j) kép­lemezt fektetjük az elsőre és a műveleteket folytatjuk, minek következtében a 7. ábrán látható kötésrajzot állítjuk elő, minthogy azonban az (i) kép az (a b d), a (j) kép az (a d e f) fölületet elfödi, a 7. ábrán látható kötésrajz csakis a (c d f g) fölületen lé­tesül. Általában egy átlátszó lemezt vagy képet alkalmazunk, ha egynemű kötésrajzokat kell előállítanunk. Figyelembe veendő, hogy csak az első ernyőnek az üveglapon való előállítása okoz némi nehézséget, a többi ernyő vagy kép elhelyezése ellenben igen egyszerű, minthogy ezeknél az illető fölületeket csakis befesteni kell és nem kell azok körvonalait is meg­rajzolni. Ha meglehetősen vastag ernyőket alkal­mazunk, több ernyő egymásra rakása után elérjük azt a határt, melynél az egymás fö­lött fekvő ernyők vastagsága miatt a kör­vonalak nem elég tiszták. Azonban módunk­ban áll ekkor az összes előző ernyőket egyet­lennel helyettesíteni, melynél az előzők által elfödött fölületek be vannak festve. Úgy látszik, mintha minden kötéscsoport­hoz egy-egy külön ernyő volna szükséges, de ez a gyakorlatban nincs úgy, miután egy ernyővel egy egész csoport össze nem tar­tozó kötést lehet előállítani, ha azt rendre üvegtáblák vagy képlemezek által lefödjük, melyeket az ernyő mögött helyezünk el a föntebb említett képlemezeken. Az ernyők ekkor a fényforrás és a főklisé között vannak. Másolásra papirt vagy lemezeket alkalmazunk, főleg oly papirt, mellyel szük­ség esetén különböző színeket létesíthetünk szénnyomat vagy más eljárás segélyével. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás egyszerű kötésekhez való Jac­quard-lemezek előállítására, az által jel­lemezve, hogy egy fényérző lemezen egymásután két negatívról veszünk má­solatot, melyek közül az egyik a hálót, a másik pedig a kötpontokat ábrázolja. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli mó­dozata a főkötésből levezetett kötésraj­zok vagy minták előállítására, az által jellemezve, hogy a kötpontokat ábrázoló negatívról egymásután több másolatot ve­szünk és a negatívot minden fölvétel után eltoljuk. 3. Eljárás oly mintarajzok előállítására, me­lyek egy közös alap kötésrajzból vezet­hetők le, az által jellemezve, hogy az 1. igény szerint egy fényérző lemezre egy­másután két negatívot másolunk, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom