18894. lajstromszámú szabadalom • Elektrolytikus áramszakító
Megjelent 1900. évi augusztus 11 <» 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18894. szám. VII/d. OSZTÁLY. Elektrolytikus árammegszakító. Du WEHNELT ARTHUR FIZIKUS CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 3-ika. Ha két egyenlőtlen nagyságú felülettel bíró elektród segítségével egy elektrolyten át elektromos áramot bocsájtunk oly feszültséggel, mely az ellenkező irányú polarizálási feszültséget nagy mértékben fölülmúlja, akkor az ismert fény- és bőtünemények lépnek föl, melyeket először talán Davy, később pedig Planté és még sokan tanulmányoztak. A föntebb adott viszonyok között egy telefon közbekapcsolása esetén zümmögő bangót lehet hallani és ebből, valamint abból a zajból, mely a fény- és melegtüneményekkel együtt föllép, azt lehet következtetni, hogy az áram, mely a készüléken átmegy, nem állandó, hanem ingadozó. Ezen tüneménynek bejelentő által való alaposabb tanulmányozása folytán kitűnt, hogy az áram nemcsak ingadozó, hanem tökéletesen megszakíttatik és pedig inásodperczenkint egész 1700-ig terjedő sebességgel. A következő kísérletekhez az 1. ábrában föltiintetett készüléket használtam. A higított kénsavval (legczélszerübben 20—25° Bé) telt (a) serlegpohárba merül a (b) ólomlemez és a (c) platinahuzal, mely a (d) üvegcsőbe van beforrasztva. Az üvegcső az áramnak a (c) platinahuzalhoz való vezetése czéljából higannyal van megtöltve. Legelőnyösebbnek mutatkozott, az áramot az ábrában föltüntetett irányban vezetni a készüléken keresztül. A megszakítónak működése eddig meg lett vizsgálva: I. 2, 15, 30 és 50 cm. szikrahosszúsággal bíró induktoron. A kapcsolás a 2. ábrában vau föltüntetve. (J) az induktor, (U) az elektrolytikus megszakító (1. ábra), (B) egy akkumulátortelep vagy más áramforrás (legalább 14 Volt). Az induktorok szekundér tekercsének kisülése a megszakítások nagy száma és szabályossága következtében normális áramfogyasztás mellett sajátságos, inkább fényívszerű jelleggel bír. A szikrák hossza ugyanaz, mint a milyeneket ugyanaz az induktor egyenlő árammal a közönséges megszakításokkal ad. A feszültség és az áramerősség növelése által az induktorok hatását tetemesen nagyobbíthatjuk, a nélkül, hogy ez ezen új megszakítóra oly káros hatással volna, mint pl. a platinamegszakítókra (melyeknél a kontaktusok elégnek). Mindaz, a mi az áramkörben az indukeziót növeli, a készülék hatásfokát emeli. Az áramerősség növekedik az aktiv elektród fölületének nagyobbításával. A meg-