18876. lajstromszámú szabadalom • Csavarvágó szerszám és berendezés annak működtetésére

van ellátva, hogy a (t) csavaranyát (5. ábra) hordhassa; az továbbá (u)-nál (24. ábra) horonnyal bír, melybe a (j) szánból kinyúló (v) borda (20. ábra) illeszkedik. A csapon az említett csavaranya és az (i) emeltyű között az (x) alátétlemez van elrendezve (27. és 28. ábra), mely a (w) bordával bír, mely szintén behatol az (u) horonyba. Ezen szerkezet megakadályozza a csapot abban, hogy az (i) emeltyűvel együtt elforduljon. A (g) kar a (k) vezeték horony Végén a (3) vájattal van ellátva (18. és 19. ábrák), mely a (16) tartó villaszerű végének befogadására. szolgál (külön föltüntetve a 29. és 30. ábrákban). Ezen tartóra tolatik a vágó szerszám alsó része, a mikor az működő állásába vezettetik; ezen támaszték lehetetlenné teszi, hogy a szerszám működés közben bármikép is foroghasson. A (g) kar a (45) állító csavarral bír, mely pontosan beállítja és hordja a (16) tartót, hogy ez befogadhassa a szerszám mindegyik vágó élének alsó részét. Ha ezen tartó egyszer be van állítva, mindig egyenletesen működik és a szerszámot működő állásában megtartja. A 14. ábrában föltüntetett módosított foganatosítási alaknál a (h) csap, mely az (y) exczenterrel van ellátva és az (i) emeltyű által forgattatik és a (g) karban lévő köralakú ágyazatban forog. A (h) csap által hordott (z) szerszám (8. és 9. ábrák) kerülete ékalakúan van készítve, hogy harántmetszetében a kívánt csavarmenet profilját tüntesse föl; ezen kerület a (46) bevágásokkal van ellátva, melyek a szerszámmal egy darabban készült (4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 és 13) vágó élek közötti hézagokat képezik. Ezen vágó éleknek (14) a működő föliiletük, melyek súgár irányban, vagy majdnem így állnak a korongon. Ezen fölületek az említett profilfölülettel együtt a kivánt vágó éleket képezik. Mindegyik (46) bevágás egyik oldalán a (15) föliilettel bír, mely fölületek mind egyenlő távolságban vannak a megfelelő (l-l) fölülettől. A (15) fölületek sarkokat képeznek, melyek együtt működnek a (16) tartóval a szerszámnak szilárd megtartására, a mikor a különböző vágó élek munkájukat végzik. Minthogy mindegyik vágó élnek (14 és 15) fölületei közötti távolság egyenlő és a (15) sarkok mind ugyanazon szöget képezik a korong kerületével, a (16) tartóknak egyetlen beállítása szolgál az összes vágó élek számára. A vágó élek (4, 5,... .) sorozatának különböző vágó élei sugár irányban fokozatosan hosszabbodnak úgy, hogy mindegyik vágó él, a mikor működésbe jő, mélyebb vágást fog eszközölni, mint a megelőző vágó él, a két utoljára működésbe jövő vágó él által eszközölt bevágások mélység különbsége azonban kisebb, mint a két először működésbe jövő vágó élek által eszközölt bevágásoké. Ha a vágó élek hossza kevéssé változik és mindegyik vágó él egy határozott vágást végez a csavarmenet egy szakaszának előállításánál, a vágó élek, az eszterga és a megmunkálandó tárgy sohasem szenvednek oly igénybevételt, mélynek következtében a tárgy állásából eltolódnék, a mi különben a készítendő csavar menetének elromlását vonná maga után. Azáltal, hogy utoljára működésbe jövő vágó élt csak kevéssel készítjük hosszabbra, mint a megelőzőt, az utolsó vágás tökéletes pontossággal fog sikerülni úgy a méretekre, mint a fölület simaságára nézve, mert minél kevesebb a vágás által lenyirt anyag, annál simább lesz a hátramaradó fölület. Mindegyik vágó él a (14) működő lapjától (15) alsó részéig terjedő kerületi sávval bír, mely sáv, a legjobb eredmény elérése szempontjából előnyösen egész hosszában egyenlő széles; a különböző vágó élek azonban ékharántmetszetű csavarmenetek előállítása czéljából egymásután fokozatosan keskenyednek, vagyis az első él a legszélesebb, a következő már keskenyebb, a harmadik még keskenyebb és így tovább; az egymásután működésbe jövő élek tehát, melyek a 26. ábrában egy síkba vaunak vetítve, a munkadarabba fokozatosan mélyebb és kes-