18847. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő

jük. így pl. két vagy három kígyós cső által képezett vezetékbe a vizet vagy gőzt az egyik végén bevezetjük és másik végén egy kisebb vagy nagyobb számú kí­gyós cső által képezett vezetékbe vezet­jük át. Ily módon elérjük azt, hogy az áramot a szükséges víz és gőz mennyisé­gének megfelelően szabályozhatjuk. A legfölső (b) kígyós csőbe a víz az (i) tartályból vezettetik be, mely az (i2) szi­vattyúval az (il) csövön közlekedik. Az (i2) szivattyii hajtórúdját az (i3) exczenter mű­ködteti, melyet egy gőzgép vagy más al­kalmas erőforrás mozgat. Az (i2) szivattyú oly módon van mére­tezve, hogy a legnagyobb gőzfogyasztás­hoz is elégséges vizet szolgáltasson. Az (i5) kéziemelő arra szolgál, hogy a kígyós csőbe az első részlet vizet akkor is beszi­vattyúzbassuk, mikor még motorikus erő nem áll rendelkezésre. A legfölső (b) kígyós cső az (i) víztar­tállyal a (j) cső segélyével van össze­kötve, melyben egy rúgónyomás alatt álló (jl) szelep van beiktatva. A (jl) szelep az (il) cső nyílásával szem­ben van elhelyezve és arra szolgál, hogy a gőzfejlesztőből az abban lévő vizet vagy annak egy részét elvezesse, ha a gőznyo­más nagyobb lesz, mint, a mekkora a (jl) szelepet elzá-ró rúgó feszültsége. Ily módon a gőzfejlesztőnek a vízzel érintkező fűtőfölülete kisebbedik, annak megfelelően, hogy a növekvő gőzfeszült­ség következtében mennyi víz nyomatik ki a (jl) szelepen. A gőznyomásnak a gőzfogyasztás növe­kedése által okozott kisebbedésénél a (jl) szelep teljesen vagy részben elzáródik, mi­kor az (i2) szivattyú a vizet tovább is a (b) kígyós csőbe fogja nyomni, tehát a gőzfejlődés annak következtében, hogy a vízzel érintkező fűtőfölület növekedik, ugyancsak növekedni fog. A gőzfejlesztőbe vezetett víz mennyi­sége és az abban uralkodó nyomás tehát automatikusan szabályoztatok és minthogy a gőznyomás a (jl) szelep rúgójának fe­szültsége által meghatározott határon túl nem emelkedheiik, az eddig alkalmaztatni szokott és a fölösleges gőz elvezetésére szolgáló biztonsági szelep is elmaradhat, minek következtében a gőz elszállása miatt föllépő veszteségek is elmaradnak. A (b) csövekben fejlődött gőzt a (kl) manométerrel és (k2) gőzelvezető csappal fölszerelt (k) vezeték vezeti az (i2) szi­vattyút is más szerkezeteket mozgató gőz­gépbe. A gőzfejlesztő fűtése tetszőleges módon történhetik, az (l) tűzszekrényt legczílsza­rűbben az (a) burkolat alatt lehet elhe­lyezni. A burkolatot a tűzszekrénytől két áttört (m n) lemez választja el, melyek közül az egyik, pl. az (n) lemez forgatható. Ennek az (n) lemeznek egy áttört (nl) toldata van, mely a tűzszekrény áttört (11) oldalfala mellett fekszik és az (o) füstvezetéket zárja el. Az áttörések oly ,módon vannak alkalmazva, hogy mikor a füstgá-zok az (1) tűzszekrény bői az (a) bur­kolatba juthatnak, az (a) füstvezeték el van zárva és viszont. Az (n) lemez forgatására az (n2) fo­gantyú szolgál, mely egyúttal az Ín3) szög­emelő és az (n4) hajtórúd segélyével a (k2) csapot is működteti, úgy hogy a (k2) csap el van zárva, mikor a füstgázokat az (a) burkolatba vezetjük és nyitva van, mi­kor a füstgázokat az (o) füstgázvezetékbe vezetjük. A gőzfejlesztő megindításánál a tűzhe­lyet először az (o) füstcsatornával hozzuk közlekedésbe, hogy jó huzatot kapjunk és a (b) kígyós csöveket közvetve az (m n) lemezekből kisugárzó hő által hevítjük, az­után az (n) lemezt elforgatjuk, úgy hogy a füstgázok az (a) burkolatba juthassanak és a (b) csöveket hevíthessék. Ily módon az égéstermények a (b) csö­vekkel érintkeznek, de csak akkor, mikor azok annyira fölmelegedtek, hogy a csö­veken a füstgázokban lévő nedvesség többé le nem csapódhatik. A (k2) csapot az (n) lemez elforgatásá­val egyidejűleg lehet lezárni és azután az (i5) kéziemelőt működtetni, úgy hogy a csövekbe az első részlet vizet bevezessük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom