18846. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos óra

Megjelent 1900. évi julius lió 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18846. szám. VII/C. OSZTÁLY. Önműködő elektromos óra. MÖLLER MIKSA KERESKEDŐ ALTONÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 3-ika. A jelen találmány tárgyát képező önműködő elektromos óra oly szerkezettel bír, mely járására nézve kiváló pontosságot mutat föl és a föllépő csekély súrlódásoknál fogva igen csekély elektromos energiát igényel, úgy hogy egyetlen egy középnagyságú száraz elem is elegendő arra, hogy a találmánybeli elektromos órát hónapokon keresztül egyenletes és pontos járásban tartsa. Ezen órának szerkesztési szempontból lényeges jellemzőjét egy beállítható szakítórúgó képezi az óramű működésbehozatalára és egy szintén szabályozható gátló szerkezet, valamint egy úgyszólván elpusztíthatatlan és különleges kiképzésű áramkapcsoló szerkezet alkalmazása, továbbá a hajló energiát szolgáltató elektromos battériának közvetlenül az óramű közelében oly módon való elrendezése, hogy az a szemlélő, elől elvonatik, végül hogy lehetőleg rövid és csekély ellenállást nyújtó vezeték nyer alkalmazást. A mellékelt rajzlap a találmánybeli elektromos órának egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakját tünteti föl, hol az 1. ábra ezen órának függélyes metszetét, a 3. ábra részben metszetét, részben nézetét, míg a 2—4. ábrák nagyobbított léptékben rajzolt részleteit mutatják be. Az (a) elektromágnesek gerjesztése alkalmával a hajtóműnek (e) főtengelyére lazán szerelt (b) fegyverzet elforgattatik, miközben ez a bármely megfelelő alkatrész segélyével igen pontosan beállítható (c) leszakítórúgót feszíti meg. Ezen leszakítórúgó, mivel az áram a fegyverzet elforgatása alkalmával önműködőlég megszakíttatott, a fegyverzetet visszavezeti a kezdeti állásába, miközben a (d) hajtórúgó vagy kilincs segélyével a hajtómű főtengelyére erősített (f) fogaskerékbe kapaszkodik, úgy hogy ez által a nevezett tengely elforgattatik. Midőn (b) fegyverzetnek visszafelé mozgása bevégződött, ismét további áramlókét következik be, úgy hogy a fegyverzetnek föntebb leírt forgása ismétlődik." A hajtóműnek (e) tengelyével, mely a (g) nagymutatót hordja, az órának magában véve ismeretes hajtószerkezete a megszokott módon áll összeköttetésben. Gátló gyanánt a példa gyanánt bemutatott kiviteli alaknál (h) ingagátló van alkalmazva, mely azonban természetesen bármely más gátló által, így pl. Graham-féle gátlószerkezet által is helyettesíthető. A hajtóáramot két (i) galvánelem szolgáltatja, melyek közvetlenül az óramű mellett vannak elrendezve, azon czélból, hogy mint már említettük, viszonylag csekély