18820. lajstromszámú szabadalom • Jeladó készülék Morse-féle és betűnyomó telegráfokhoz

4. A henger forgásának bevégezte után ismét nyugalomba jut A hajtóműnek elindítása, illetve megakasztása, vagyis a hengernek forgásbahozatala és megállítása az által történik, hogy a billentyűnek lenyomása alkalmával egyidejűleg egy akasztó-szerkezet oldatik meg, mely működésen kívül marad mindaddig, míg csak a kontaktus létrejön. A billentyű viszont azért marad meg lenyomott helyzetében, mert lenyomása alkalmával azonnal oly csiptető-szerkezet közé jut, melynek működése csakis a kontaktus létrejötte alkalmával szűnik meg. Végül a kontaktus az által következik be, hogy az illető rúgó a billentyű lenyomása által fémi érintkezésbe jut a jeladó-battériának vonalsarkával és ezen fémi kapcsolat a henger és vezetősodrony közvetítésével, mely utóbbi a hengertől indul ki, a jeladó-állomásig nyúlik. A mellékelt rajzlapok ábrái a találmánybéli jeladó-készüléknek egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakját mutatják be, hol az 1. ábra az összberendezésnek oldalnézetét, a 2. ábra fölülnézetét, a 3. ábra egy billentyűnek oldalnézetét, azon állásban, midőn az a kontaktustképző emeltyűk egyikével kapcsolatban áll, a 4. ábra a henger forgatását és megállítását eszközlő alkatrésznek oldalnézetét, az 5. ábra az utóbbinak hasonló nézetét, az annak emelésére szolgáló billentyű föltüntetésével, a 6. ábra az 5. ábrának (y) nyíl irányából vett nézetét, a 7. ábra a billentyű rögzítésére és szabadon bocsátására szolgáló szerkezetet, a 8. ábra a 7. ábrának (x) nyíl irányából vett nézetét, a 9. ábra az áram útját, a 10. ábra szintén az áram útját kettős jeladó-szerkezettel, a 11. ábra a találmánybeli jeladó-szerkezetnek egyik módosított alakját, a 12. ábra egy egyszerű, állandóan súrlódó kontaktus-rúgókkal ellátott jeladó-szerkezetnek távlatos nézetét, végül a 13. ábra egy emeltyűs billentyűkkel ellátott kettős jeladó-szerkezetnek távlatos képét mutatja be. A készüléknek (C) vei jelzett alkatrésze (1. és 2. ábra) a tengely csapjai körül forgathatólag elrendezett fémes henger. Ezen henger forgatására az (U) hajtómű szolgálhat (2. ábra). Az említett (C) henger a. betűk számának megfelelő zónával bír. Ezen zónáknak kerületén, mint az a 2 ábrából látható, hosszabb-rövidebb vezető helyek vannak kiképezve. Az említett ábrán feketével jelzett helyek a zónáknak nemvezető részeit mutatják. A zónáknak vezető helyei a henger forgása alkalmával érintkezésbe jutnak (f) kontaktusrúgóval (1., 2., 3. ábrák). Ezen kontaktusrúgó vagy állandóan érintkezésben van a hengerrel és az áramot csak akkor közvetíti, midőn az illető billentyű lenyomatott (12. ábra), vagy pedig csakis a billentyűnek lenyomása alkalmával jut a hengerrel érintkezésbe. A leírás további folyamán csakis oly készülékről fogunk szólani, mely a másodszor említett berendezéssel bír. Az áramnak a billentyű lenyomása alkalmával való zárása, valamint annak az (f) rúgó közvetítésével való továbbítása a fölvevő állomás felé, legvilágosabban a 9. ábrából látható. Az (Ö) battériának egyik sarka itt a földbe vezet, míg a másik sark fémi érintkezésben áll a (d) ágyazattal ós (t) billentyűvel. Ha tehát (t) billentyű (p) gombnak lenyomása által lebillen és az evvel szintén fémi összeköttetésben lévő (f) rúgó (C) hengerrel, illetve a billentyűnek megfelelő zónával érintkezésbe lép, úgy annyiszor fut áram a henger forgása közben (L) vezetéksodronyon (M) fölvevő állomáshoz, a hányszor (f) kontaktus rúgó a henger zónáin vezető helyekkel érintkezik. Még pedig ezen áramok tartama rövidebb vagy hosszabb lesz, alkalmazkodva az illető vezető helyek hosszaságához. 11a most már elképzeljük azt, hogy a (C) henger zónáin alkalmazott vezető helyek elrendezése és hosszasága megfelel a Morse-féle irás egyegy betűjének, úgy könnyen belátható, hogy a billentyű lenyomása után a henger forgása alatt a fölvevő állomáson lévő (M)