18789. lajstromszámú szabadalom • Újítás szűkcsövű vízcsöves kazánokon

Meíiielont 1ÍMM). évi .július hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. III VATA L SZABADALMI í LEIRAS 18789. szám. V/o/a. OSZTÁLY. Ujitás szűkcsövű vízcsöves kazánokon. t SCHULTZ BICHÁBD MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 5-ike. Szűk. körülbelül 20—40 mm. átmérővel bíró csövekkel ellátott vízcsöves kazánoknál tudvalevőleg- a tíízhuzamok és a tűzelzáró falak képzésére vízcsövekből alkotott falakat használunk, melyek a csövek közötti kis hézaggal vagy akár távolabb egymástól vannak elrendezve, a mikor is külön idonikövek töltik ki a hézagokat és a fűtőfölület kicsiny marad. A falak hossza ezen esetekben legalább is a csövek számának azok külső átmérőjével való szorzatával egyenlő, többnyire azonban lényegesen nagyobb. A jelen találmány tárgyát képező újítás, illetőleg a vízcsövekből alkotott csőfal czélja még nagyobb számú csövet használni föl a fal képzésére, hogy egyrészt még nagyobb fűtőfölületeket nyerjünk, másrészt, hogy a csövek közt tömítő zárást létesíthessünk. Ezen czélból a csövek harántmetszetét tekintve, a vízcsöveket nem síkban, har nem zeg-zúgosan rendezzük el. A vízcsöveknek a falban ily elrendezése által a nagyobbított fűtőfölületen kívül még azon előnyt is biztosítjuk, hogy azon helyeken, a melyeken a tűzhuzamoknak a falon való átvonulására a csövek között hézagok képzendők, nem szükséges, a csöveket a fal irányából annyira kihajlítani. Az 1—3. ábrák az elrendezést metszetekben és nézetekben tüntetik föl. Harántmetszetben tekintve, azon vízcsöveket, melyeket a fal képzésére hasznár lünk, nem síkba fektetjük, hanem azokat, a mint azt a 3. ábra nagyobb léptékben mutatja, zeg-zúgosan rendezzük el. Ezen elrendezés folytán az egyes csövek lehetőleg szorosan csatlakozhatnak egymáshoz; hátrányos feszültségek és igénybevételek nem keletkeznek a hevítésnél, ha a csövek ívalakban vannak elrendezve, úgy hogy azok egymásnak az egyik és a másik oldal felé szabadon kitérhetnek. Azon helyeken, a melyeken a tűzgázoknak a falon át kell haladniok a csövek között hézagokat képezünk, Ez akár a falak hosszirányában egy vonalban fekvő (a) csöveknek, akár a (b) csöveknek a fal irányából való csekély kihajlítása, akár úgy az (a), mint a (b) csöveknek elha.jlítása, által történik. A fölsorolt előnyökön kívül a falnak vízcsövekből való ily képzése még a következő előnyökkel is jár. Az elhajlítások lényegesen csekélyebbek lehetnek, mint az ismert módon vízcsö vekből képzett falaknál. Minthogy az elhajlítások csekélyek, a csövek megfelelő helyein a vízkeringés gyorsabban mehet végbe, a miért is az elhaj-