18744. lajstromszámú szabadalom • Bűzelzárók az elzáró folyadék leszívásának megakadályozására

Megjelent 1900. évi .jiilius lió 25-én. 18744. szám. XXIJa. OSZTÁLY. Bűzelzárók az elzáró folyadék leszívásának megakadályozására. HARSÁNYI JENŐ OKLEVELES VEGYÉSZ ÉS PALOTAI ÖDÖN IGAZGATÓ BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 15741. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 szeptember hó 9-ike. MA(',Y. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Jelen találmány tárgyát a 15,741. sz. töi'zsszabadalommal védett bűzelzárónak kü­lönböző kiviteli módozatai képezik. Mellékelt rajzban: 1. ábra sülyesztő szekrény utezai csator­nák számára hosszmetszetben; 2. ábra ennek részlete ; 3. ábra csatornazár, utezai vagy udvari csatornanyílások számára hosszmetszetben; 4. ábra ennek a 3. ábra (E- F) vonala szerinti metszete; 5. ábra bűzelzáró árnyékszékek számára; 6. ábra ugyanannak más kiviteli módozata; 7. ábra szifónszerkezet hosszmetszetben; 8., 9. és 10. ábra szülyesztőszekrények utezai csatornák számára. Jelen találmánynál is ép úgy, mint a törzsszabadalomnál a lényeg az, hogy az eddig ismert bűzelzárókkal szemben, melyek lényegökben három részből állanak, u. m. beömlési térből, az elzárótérből és lefo­lyási csőből, egy negyedik kiegyenlítő teret alkalmazunk, mely az elzáró folyadék f'öl­szine alatt az (a) beömlési térrel az (e) nyíláson át, fölszine fölött pedig a (b) el­zárótérrel, illetve a (k) lefolyási csővel a (d) nyíláson át közlekedik. Az 1. ábrán vázolt sziilyesztőszekrénynél a (c) kiegyenlítő teret az (1) és (in) görbe csövek képezik, melyek a (j) hüvely által rögzíttetnek, úgy hogy daczára annak, hogy az (m) cső forgatható (2. ábra), ezen cső­kötés légmentes Működés alatt az (m) cső a pontozott helyzetben van, míg tisztításkor a kirajzolt helyzetbe fordítjuk. A 3. és 4. ábrában föltüntetett foganato­sítási módozatnál a csatornarácshoz erősített (z) harang megkettőzése által képződik a (c) kiegyenlítő tér, a belső (s) harang kis bordák által függ össze a (z) haranggal, s tetején a (d) nyílással van ellátva, az (e) nyílás pedig az által képződik, hogy az (s) válaszfal hosz­szában lenyúlik, mint a (z) válaszfal. Az 5. és 6. ábrában árnyékszék bűzelzáró két kiviteli módozata van bemutatva. Az 5. ábrán látható módozatnal a folyadékzár két (a b) szára közötti (c) tér, melyet alól s fölül (d e) nyílással látunk el, szolgál kiegyenlítő tér gyanánt, hasonlóan a törzs­szabadalomban védett szerkezethez. A 6. ábrában bemutatott változatnál pe­dig a (c) kiegyenlítő tér az (a és b) terek között lévő falnak megkettőzése (s z) által keletkezik. A (d) nyílás az által képződik, hogy a belső (s) választófal fölül rövidebb, mint a külső (z) választófal, az (e) nyílás pedig az által, hogy a belső (s) válaszfal alúl hosszabb, mint a külső (z) fal. A (t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom