18743. lajstromszámú szabadalom • Mindennemű fémfüst verésére szolgáló gép

- 2 — kereket és a (d) fog-koszorút hozza for­gásba. Fémfüstverésnél igen fontos körülmény, hogy ÍI behelyezett «quartier»-okat (így nevezik az arany verőhártyák közé helyezett kinyújtandó fémlemezkéket) gyorsan és egyenletesen lehessen nyitni, azaz lehetővé tenni, hogy azok gyorsan és akadálytalanul kiterjeszkedhessenek. Hosszas megfigyelé­sek alapján be van bizonyítva, hogy ezen nyitás mechanikus fémverésnél akkor ér-> hető el, ha az ütések a fémet folytonosan a középtői a szélek felé irányuló sugarak­ban érik. A föntebb leírt tárgyvezetés e rendszernek felel meg, a mint ez a 3—5. ábrákból látható.. Legyen az 5. ábrában az (a bed) négy­szög a megmunkálandó tárgy, az úgyne­vezett forma; föladatunk most abban áll, hogy az ütések ezt megközelítőleg az (1 2 3 4) egyenes irányában érjék és ezt követőleg, a tárgyat gyorsan annyira visz­szamozgassuk, hogy a következő ütés is­mét a középet érje. Azt azonban, hogy, pontosan a középet találjuk, el kell ke­rülnünk, mert különben a fém e helyen hamarosan teljesen megvékonyodik; a kö'- ; vetkező ütések a formát az (5 6 7 8 9 ; 10) stb. vonalak irányában érik. Az ütések ezen sorrendjét az által érjük el, hogy kezdetben az (A) görbe (4. ábra) szolgál az (o) csiga vezetésére és így a (c) szánt annyira eltolja, hogy az ütések megközelítőleg az (la) sugarat találják. A mint a csiga a következő (B) görbére esik, a szánt és vele a formát az (r) rúgó hir­telen visszarántja és miután ezen idő alatt a (d) fogkoszorú tovább forgattatott, a következő (1—e, 1—f) azután az (1—g, 1—h) stb. sugarakat éri az ütés. Tekintetbe veendő mosb, hogy a kala­pácsnak sohasem szabad a behelyezett «quartier» szélén túl ütni, mert különben az egyes «qua,rtierok» közt fekvő hártyák hamarosan megrongálódnának. E követel­ménynek úgy teszünk eleget, hogy az egyes görbéknek különböző magasságot adunk. A legmagasabb (A) görbe a leghosszabb (a) sugár, a (BJ görbe a rövidebb (e) sugár hosszának felel meg s így tovább. A mint már említettük, a lemez közepét a pörölynek csak ritkán szabad érnie. E czélból c,sak az egyik, a rajzban a (B) görbe ér az (X) alapkörig, a melyre a forma (1) közepe be van állítva, míg a többi gör­bék az alapkörtől bizonyos távolságban végződnék. Miután a formák négyzetalakúak. és a sugarak hosszai egyenletesen ismétlődnek, a görbék száma az összes sugarak számá­nak negyedrészével lehet egyenlő, hogy a bütyköskerék ne legyen túlságos nagymé­retű. Az 5. ábrában pontozva rajzolt négyzet egy behelyezett megmunkálandó «quartier»-t, míg az (a b c d) négyzet egy kinyújtott kész «quartier»-t tüntet föl. Tekintetbe veendő még, hogy a sugár hossza a fém nyújtásának arányában mindig nagyob­bodik. [ E czélból a görbék kúposán vannak ala­kítva és a bütyköskerék tengelye irányá­ban eltolható. Könnyen belátható, hogy ha az (o) vezető csiga a bütyköskerék kerü­letének nagyobb része által mozgattatik, a sugarak arányosan hosszabbak lesznek. Ily módon képesek vagyunk az (n) emeltyű megfelelő elállítása által a sugarak hosz­szát a. szükséghez képest változtatni. A 2. és 4. ábrákban még egy második (ml) bütykös kerék látható. Ennek czélja a fém bunkózásának eszközlése. Bunkózás alatt értjük a behelyezett megmunkálat­lan «quarbierok»-nak egyenletes ütések se­gélyével történő sima síkká egyengetését. Az (ml) tárcsa görbéi ez okból egyenlete­sek és a bunkózáshoz csak az (o) csigát kell az (ml) bütykös tárcsára állítani. Közbehelyezett arany verőhártyákkal több «quartier»-t kis (t) csomagokban, melyeket formáknak neveznek, egyidejűleg vernek. Ezen formáknak a verés közben való rög­zítésére a 6. és 7. ábrákban föltüntetett szerkezet szolgál. A forgatható (d) fog­koszorú közegén egy négyszögletes lyuk­kal bír, melybe a (t) forma egyszerűen behelyezhetik, úgy hogy azt fölső lapján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom