18718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglák és mesterséges kövek gyártására

— 2 — 2. a gyártás jóval olcsóbb és 3. az előállított termény szilárdsága és vízállósága igen nagy. 1. A kő alakítását az agyag könnyíti meg. mely plasztikus anyag és a keveréket ennek lekötése előtt is oly állapotba viszi, hogy könnyen legyen kezelhető. Ez a könnyű kezelhetőség meggátolja, hogy nagyobb mennyiségű selejtes darab keletkezzék. Bizonyos esetekben csak mész és agyag keverékét is használhatjuk, mikor egy formálható, korongon kezelhető és a lekötése előtt tetszőlegesen alakítható keveréket kapunk. 2. Az eljárás gazdaságos volta kétséget nem szenvedhet, ez már a selejtes darabok kisebb számából és abból is következik, hogy az agyag olcsó, a homoknál nem drágább és részben a drága meszet helyettesíti. Végül az agyag jóval könnyebben vegyül mint a homok, tehát a lekötés is gyorsabban megy végbe. 3. Az anyag szilárdsága és vízállósága a benne levő mészhydroszilikát mennyiségétől függ és minthogy ilyképen módunkban áll majdnem az összes meszet hydroszilikáttá átalakítani, az eddigi eljárásoktól eltérően maximális vízállóságot érhetünk el, míg az eddigi eljárásoknál csakis kisebb mennyiségű hydroszilikátot állíthatunk elő. Eljárásunk lényege a következő: A kövér fehérmeszet vagy az agyaggal és homokkal való összekeverés előtt, vagy ezenközben megoltjuk, de minden esetben még mielőtt a keveréket mechanikus úton formálnók, minthogy ellenkező esetben a keletkezett tömeg szétesnék. Az, hogy az egyik vagy másik módszerhez folyamodunk-e, attól függ, hogy az agyag (vagy vályog) és a homok, melyet az eljárás foganatosításánál alkalmazunk, mennyire nedves. Ha a meszet előzetesen megoltjuk, a mész teljesen mészhydráttá alakítandó át. Ekkor az agyagot (vagy vályogot) és a homokot egy alkalmas dagasztógépbe töltjük, melyben tökéletes keveréket készítünk. Az agyagot (vagy vályogot) legczélszerúbben száraz por alakjában használjuk, ha a homok nedves, de természetes állapotában, ha a homok száraz vagy majdnem száraz. Fontos, hogy a tömeg fölösleges vizet egyáltalában ne tartalmazzon, de annyira nedves legyen, hogy a keverék elég képlékeny és alakítható maradjon. Ha a keverék nagyon nedves, gőzpalástos dagasztógépet alkalmazunk, melynél a gőzfűtés a dagasztandó anyagot mintegy 120°-ra fölhevíti és így a fölösleges vizet elpárologtatja. Ha a meszet előzetesen nem oltjuk meg, legczélszerűbben oly meszet lehet alkalmazni, melyet nedvesség alkalmazásával elporlasztottunk, tehát mely részben meg van oltva. A meszet ily állapotban töltjük a dagasztógépbe, hol azt az agyaggal (vagy vályoggal) és homokkal keverjük és hová a művelet végzése közben a mész teljes megoltása czéljából vizet vezetünk be. A hozzávezetendő vízmennyiség a mészhez kevert anyagok (agyag és homok) nedvességi fokától függ. Mikor a tömeget a dagasztógépből kivettük, azt 24—36 óráig nyugodni engedjük, még pedig vagy külön tartályokban, vagy a sajtók fölött alkalmazott garatban, mely garatok az utóbbi esetben két, három vagy több rekeszre vannak osztva, melyeket egymásután, minden huszonnégy órában ürítünk ki. Ha a mész megoltására az első módszert használjuk, a keletkezett keveréket nem kell nyugodni hagyni és a keveréket közvetlenül a sajtókba tölthetjük. A keverési arányok az elérendő czélnak megfelelően igen változók. Ha az előállított terménynek nagyon vízállónak kell lennie, az agyag mennyiségét a mészhez viszonyítva igen nagyra vesszük. Példaképen a következőkben két keverék összetételét ismertetjük. Mész ... ... ... 100 súlyrész. Agyag vagy vályog ... 30 « Homok __ 870 « Összesen — 1000 súly rész. Mész 100 súlyrész. Agyag ... 200 « Homok... 700 « Összesen ... 1000 súlyrész.