18694. lajstromszámú szabadalom • Különböző sebességgel járó aprító-, daráló- és őrlőhengerpárok reczéinek elrendezése

Megjelent 1900. évi július lió l(>-án. MAGY. m KIR. SZABADALMI jj||g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18694. szám. X/i. OSZTÁLY. Különböző sebességgel járó aprító- daráló- és őrlőhengerpárok reczéinek elrendezése. TELTSCHIK FERDINÁND MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 19-ike. Ha két egymással érintkező hengernek eddig szokásos reczéit megvizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy ezeknek ollószerű elrendezésük van, mint azt az 1. ábra mutatja. E szerint a két hengernek reczéi egyforma cisa;va|r(menetben vannak elrendezve, vagyis mindkét hengernek reczéi jobb vagy bal irányú csavarmenetben haladnak (2. ábra). Ha mindegyik hengernek egy-egy reszéjét tekintetbe vesszük (1. ábra) és képzeljük a vastagabban pontozott (c d) reczét, mint hátulsót lassabban járót és a vastagabb teljes vonallal kihúzott (a b) reczét, mint mellsőt (A B) nyilak irányában gyorsabban forgót, úgy világos az, hogy a fölaprítandó részecskék (darálandó vagy őrlendő részecskék) az a leeresztezési szögnél az (a b) reczéklnek gyors előre mozgása következtében nagyobb részt a (cd) reczének hosszában eltolatnak, a nélkiil, hogy ezen eltolatás alatt hatályos aprításnak volnának kitéve. Minthogy azonban a hengereknél az őrlésre való idő csak nagyon rövid, úgy csak az lehetséges, hogy a bevezetett és fölaprítandó anyag csak kevéssé fölaprí'tva hagyja el a hengert,, vagy ha mégis eléggé fölapríttatott volna, a hengereket aránytalanul nagy nyomással kellett egymáshoz szorítani. Az által, hogy mindkét henger reczéinek hajlásszögét, tehát az (R) szöget kisebbítjük, oly módon, hogy a reczéket az alkotóval való párhuzamos iránynak közelebb hozzuk, a hengereknek szükséges összenyomását csökkenthetjük ugyan, de a darált vagy, őrölt anyag nem lesz daraalakú, hanem szálas, illetve a darált vagy őrölt anya'ghosaszúra préselt szálas részekből fog állni. Azon ismeretes indítvány, hogy a hengerek jobb- és balmenetű reczékkel láttassanak el azon czélból, hogy az érintkezési vonalon ezeknek párhuzamos fekvését nyerjük, fönt említett okoknál fogva teljesen figyelmen kívül hagyatott; azért is többnyire az eddig általánosan alkalmazott darálást előidéző keresztezéshez tértek vissza. Az eddig általánosan haszinált keresztezés alatt azt értjük, hogy a kétlhenger reczéinek a keresztezési szögének a hengerek érintkezési alkotója felező vonala, miáltal az ollószerű hatás kedvezőtlenebb lett, mivel a hengereknek a fönt elmagyarázott mozgási viszonya miatt a nyírási hatásnak többé-kevésbé kitérnek, úgy hogy a hengereknek nagyobb összenyomása válik szükségessé. Ezzel szemben jelen találmánynak tárágyát a reczéknek újszerű kölcsönös helyzete képezi; a két hengernek reczéi ugyan