18689. lajstromszámú szabadalom • Öngyúló elektrolytikus izzólámpa
rendezések segélyével akként lehet szabá- . lyozni, hogy a fénykisugárzás a legkedvezőbb legyen. Az áramkör zárásától a vezető képesség és fényemisszió eléréséig eltelő időszak különösen ezeknél a kapilláris izzótesteknél rendkívül rövid és ha a kapilláris cső falvastagságát alkalmasan választjuk meg, csak néhány másodperezre terjed, éj) úgy áll a dolog üreges, lemezalakú, keskeny hasítékkal ellátott izzótesteknél. A kellő vezető képességet tetszőleges alakú tömör izzórudacskák, pálezák és lemezek is csakhamar elérik, bár a sugárzási veszteségek, melyeket a megindításnál az izzótest körül átcsapó szikrák okoznak, igen természetesen nagyobbak, mint a föntebb ismertetett esetben. Ekkor csak az szükséges, hogy az ízzótest ellenállását, méreteit és liőegyenértékét az elektromos koefficziensekkel (feszültség, kapaczitás, önindukezió stb.) összhangzásba hozzuk. Különösen gyorsan jönnek a lyukacsos (pld. az Auer-féle izzóharisnyáknak megfelelően szerkesztett) izzótestek izzásba. Az ily izzótestek anyaga gyanánt főleg oly fémoxydok és féinoxyd keverékek alkalmasak, melyek fajhője csekély, molekulavolumja nagy és melyek spektruma sávokból áll, mely anyagokhoz jobb vezetőket is lehet keverni. A szükséges nagy feszültségű váltakozó áramot tetszőleges módon pld. egyes vagy csoport transzformátorok segélyével állíthatjuk elő. A csatolt rajzokon eme öngyúló elektrolitikus izzólámpa egy kiviteli módozata az 1. ábrán látható, míg a 2., 4., 6. és 8. ábra az izzótest különböző kiviteli módozatainak függélyes metszete, a 3., 5., 7. és 9. ábra pedig a megfelelő keresztmetszete. Az úgynevezett másodrendű vezetőből készült tűzálló (a) izzótest, mely tömör henger (4. és 5. ábra) kapilláris cső (2. és 3. ábra) lyukacsos henger (6. és 7. ábra) (1 rajzlap derékszögű négyszög keresztmetszetű üreggel bíró pálcza (8. és 9. ábra) gyanánt vagy más hasonló alakban lehet kiképezve, a grafitból, szénből vagy fémből készült (b bl) elektródák közé van befogva. Az utóbbiak a (d dl) csövekben lévő szigetelőből készült (c cl) hüvelyeken mennek át (1. ábra) és hogy az izzótestet könnyebben lehessen befogni az egyik elektróda pld. (bl) eltolható. A (d dl) csövek a lámpa talpa gyanánt kiképezett (g) térrel közlekednek, melyet alul a (k) lemez zár el és melyben a (h hl) transzformátor lehet elhelyezve, mi akkor szükséges, ha nem áll elég nagy feszültségű áram rendelkezésünkre, mely az (a) izzótestet előmelegíthetné. Ha azonban elég nagy feszültségű váltakozó áram áll rendelkezésünkre, a (h hl) transzformátor fölösleges és az (i) vezetéket közvetlenül lehet az izzótesttel kapcsolni. Magától érthető, hogy az 1. ábrán látható kiviteli módozat csak példa gyanánt tekintendő, mely utat mutat arra, hogy lehet az elektrostatikai kisülések segélyével egy másodrendű vezetőből készült izzótestet előmelegíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Öngyúló elektrolytikus izzólámpa, azáltal jellemezve, hogy az úgynevezett ((másodrendű vezetőkből® készült tűzálló izzótestet nagy feszültségű váltakozó áram elektrostatikai kisütése által annyira előmelegítjük, hogy az önmagában vezetőképessé váljék és fényt sugározhasson ki. 2. Az 1. alatt védett elektrolytikus izzólámpa egy kiviteli módozata, melynél a nagyfeszültségű váltakozóáram szikraive az elektrolytikus izzótest kapilláris üreges terein, hasítékain, lyukacsain stb. csap át és az izzótestet ily módon annyira előmelegíti, hogy az izzótest magában vezetővé váljék. melléklettel.) PALIAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.
