18670. lajstromszámú szabadalom • Mótor excentrikusan körülforgó dugattyúval

Megjelent 1900. évi julius hó 16-án. MAGY, SZAB ADAT-MI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18670. szám. V/d/1- OSZTÁLY. Motor exczentrikusan körülforgó dugattyúval. LARSEN FRIGYES VILMOS GÉPMESTER KORSORBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 11-ike. A mellékelt rajz a motort ábrázolja, és pedig 1. ábra hosszmetszete, 2. ábra részben keresztmetszet, részben nézet élőiről, 3. ábra a gőzhenger födelének nézete. A 4., 5., 6. ábrák a tolattyu fölül-, alul-és oldalnézetét mutatják, 1. ábra a 2. ábrának egy (x—x) iránti metszete, ha a forgattyú középvonala az (x—x) vonalba esik, 8. ábra pedig egy válaszfalon átmenő keresztmetszet. A mótor lényegében az (a) foglalatból, a (b bl) és (c cl) födőkből, a (d dl) tömítő szelenczékből, az (e) tengelyből, az (f) lendítő kerékből, a (g) válaszfalakból, a (h) forgattyú,ból. az (1) görgőből, az (1) dugattyúból, az (m ml) tolattyúkból és a (w) vezető részekből és (n) ütköző horgokból áll. A mótor működése az, hogy a hajtó közeg, úgymint gőz, víz, levegő stb. a (pl) vagy (p) csöveken át a jobb (ql) vagy bal (q) elosztó kamrákba jut, a szerint, amint a mótor vagy jobbra vagy balra forog. Ha jobbra való forgás igényeltetik, akkor a ; jobboldali be- és kiömlő csövek nyittat- ' nak, míg az ellenkező oldalúak elzáratnak. Az (e) tengely közepén exczen terszerűen van kidolgozva, úgy hogy ez által egy (h) forgattyú keletkezik, a mely (el) kivágással van ellátva (lásd 2. ábra). Az (m ml) tolattyúk a 4., 5. és 6. ábrákban előtüntetett alakkal bírnak és az (e) tengelyre vannak ékelve, úgy hogy a hajtó közeg őket erősen a tolattyútükrökhöz szoríthatja. Az (m ml) tolattyúk a hajtó közeget a rajtuk lévő (r) áttörésen keresztül az (s) illetve (sl) csatornákba bocsátják. Ez által a hajtó közeg, az (e) tengely (h) forgatty'újára húzott és az (el) kivágás aljára erősített (sz) feszítő szerkezet és az (i) görgő segélyével gördülhetően megerősített (1) exczentrikus dugattyú, tehát a (h) forgattyú és így az. (e) tengely forgásba hozatik. Mivel a legközelebbi válaszfal a hajtó közeg nyomásának ellentáll, a dugattyú mindig a legközelebbi kamra, mely két válaszfal által képeztetik, felé szoríttatik, hogy itt ismét új nyomás alá jusson és így tovább, úgy hogy a dugattyú egyszeri körülfordulásánál, négyszer vagy annyiszor hajtatik előre új hajtó közeg által, ahány