18639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melasseból és tőzegből álló takarmánynak előállítására

Megjelent 1900. évi julius hó 11-én. MAGY. m KIR SZABADALMI W$M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 186139. szám, IV/o. OSZTÁLY. Eljárás melasseből és tőzegből álló takarmánynak előállítására. PÓLYA PÁL HIVATALNOK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 20-ika A jelen találmány tárgyát eljárás képezi melasseből és tőzegből álló takarmánynak előállítására, mely lehetővé teszi, hogy ezen anyagokból hosszú ideig eltartható és lehetőleg kevés kristalloidikus anyagokat tartalmazó takarmányt készíthessünk. Az eddigi eljárások ezen utóbbi követelményeknek ugyanis nem feleltek meg teljesen, a mennyiben a minden előzetes behatóbb kezelés nélkül összekevert, melasseből és tőzegből álló takarmány először is jelentékeny víztartalmánál fogva könynyen megromlott, másodszor pedig sok kristalloidikus és nemczukor-anyagokat tartalmazott, mely utóbbiak az állat szervezésére káros behatással voltak. A takarmány víztartalmát, ugyan megkísérelték utólagos szárítás által eltávolítani, ez azonban a mái' préselt tömböknél nem igen sikerülhetett; másrészt pedig a tömbök megrepedezését vonta maga után úgy, hogy azoknak kényelmes szállításáról és raktározásáról szó sem lehetett, a mi természetesen az árúsítás kárára volt. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint ezen hátrányokat azáltal küszöböljük ki. hogy a vizet a mennyire csak lehet j már magukból az összekeverendő anyagokból, vagyis külön a tőzegből és külön a melas- ' | seből távolíthatjuk el, mely utóbbit víztartalmának csökkentése előtt fosztjuk meg a káros hatású nemezukor-anyagoktól is, úgy hogy végeredményképen már csak igen kevés vizet és kevés káros hatású anyagot tartalmazó takarmányt kapunk, mely tehát a szállítás, raktározás és hosszú idejű eltartás kellékeinek tökéletesen megfelel és nagyobb tápláló hatással is bír, mint az eddigi eljárásokkal előállított melasse-tőzegtakarmány. A jelen találmány szerint a tőzeget még fölaprítása előtt fosztjuk meg mesterséges tüzeléssel t'ütött szárító kamrákban víztartalmától. Az ekként megszárított tőzeget alkalmas készülékekben fölaprítjuk és fölaprítása után egy másik szárító kamrába viszszük. Ezáltal nemcsak tökéletesen száraz és ennélfogva jelentékeny fölszívó képességgel bíró tőzeget kapunk, hanem maga a fölaprítás is könnyebben és tökéletesebben megy végbe, mivel a teljesen száraz, morzsolodó tőzeg téglákat könnyebben apríthatjuk föl, mint a levegőn megszárított szívós struktúrájú tőzeget. Az utóbb említett szárító kamrába a vízj tartalmától még nagyobb mértékben megfosztott tőzegliszthez bizonyos idő múlva a ' melasset vezetjük, melyet azonban előze-