18625. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem megolvadt állapotban lévő elektródákkal
áramát magától az elemtől kapja. Ha már I most több áramot termelünk, akkor az elek- | troinótoron is több fog keresztülmenni és a j szivattyúk is több gázt szolgáltatnak. Ha kevesebb áramot termel az elem, az elektromotor munkateljesítménye is kisebb lesz és így a szivattyúk munkája is csökken. Ezen elemnél elektródok gyanánt egyrészt olyan fémek vagy ötvözetek szolgálnak, melyeknek oxydjai a megolvadt fémben föloldódnak. így pl. az ólom, az antimon vagy ezen két fém ötvözetei bírnak ezzel a sajátsággal. Másrészt másik elektród gyanánt olyan megolvasztható sók vagy oxydok alkalmasak, melyek oxydáló hatással bírnak és oxygén bevezetése által ismét regenerálhatok. Ilyen sók, illetve oxydok pl. a kettős chrómsavas káli, a chrómsesquioxyd, a maró káli és a marónátron és pedig ólomoxyddal együtt vagy e nélkül. Az áramot egyrészt a (j) csőtől, másrészt az (n) sarkoktól vezetjük el. Ez utóbbiak (m) vaslappal állanak összeköttetésben, mely az olvasztott ólomba merül és mely nem elektród gyanánt szolgál, hanem csak vezető összeköttetést alkot az elektród gyanánt szolgáló olvasztott ólom és az (11) sarkok között. Ha több levegőt fuvunk be, mint a mennyi a só regenerálásához szükséges, akkor a levegő-fölösleg a só hűtésére használható föl. A fölhevített termékek, melyek a porózus (b) edényből és az olvasztott fémből jönnek, az elembe vezetett levegő előmelegítésére használhatók. így pl. az olvasztott fémtől jövő égési termékekkel következőképen járhatunk el: Tegyük föl pl. hogy vízgázt alkalmazunk tüzelőanyag gyanánt, mely, mint ismeretes, hydrogént, szénoxydot és kevés nitrogént tartalmaz. Midőn a gáz az olvasztott ólmon keresztülment, a termékek szénoxydból, gőzből és nitrogénből állanak. Ezeket a termékeket a gázgenerátorhoz, illetve izzó kokszon át vezetjük és pedig a máskülönben használt gőz helyett; a széndioxyd ez által szénoxyddá alakul át, a gőz pedig hydrogénre és oxygénre bomlik, mely utóbbi szénennyel egyesül és ezzel szénoxydot ké-I pez. Ezen eljárás előnye abban van, hogy j a gőzféjlesztés költségeit megtakarítjuk és | az olvasztott ólom égési terményeinek melegét tökéletesen kihasználjuk. Minthogy a termékek térfogata a szénennyel való egyesülés folytán kétszer akkora lesz, azoknak felét a szabadba kell ereszteni. Egyetlen elemedény helyett többet egyesíthetünk a szükséges csövekkel és egyéb tartozékokkal együtt egy közös tartályban és ha az ilyen elemesoportot egymással elektromosan is összekapcsoljuk, az elkülönített battériatereket közös válaszfalakkal láthatjuk el (4. ábra) úgy hogy a hőkisugárzás minimumra redukáltatik. Minthogy az égési termékek felét ki kell bocsátani, czélszerű az (1 3 5) stb. elemek (i) csöveit a generátorral és a (2 4) stb. elemek csöveit a kéménnyel összekötni, mi mellett ezen összekötő vezetékekben szelepeket vagy fojtó csappantyúkat helyezhetünk el, a végből, hogy minden összeköttetés, a szükség szerint, szabályozható vagy megszakítható legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Galvánelem megolvasztott elektródokkal, mely áll az olvasztott fém (pl. ólom, antimon vagy ezek ötvözetei) fölvételére szolgáló nehezen olvadó anyagból készült (a) edényből, míg az olvasztott fémbe az áram elvezetésére szolgáló lemezek, valamint egy belső porózus (b) czella merül, mely a második elektród gyanánt szolgáló olvasztott oxydáló só, illetve oxyd (pl. kettős chrómsavas káli, chrómsesquioxyd. marókáli vagy marónátron ólomoxyddal vagy e nélkül) fölvételére szolgál, mi mellett az (a) edény a tüzelőgáz, a levegő és az égési termékek be- és elvezetésére szolgáló vezetékekkel, a (b) czella pedig a levegő be- és elvezetésére szolgáló vezetékekkel bír, melyek közül az előbbiek a fémnek az olvadási hőmérsékletre való hevítését é3 az áramtermelés folyamán képződött fémoxyd redukczióját az utóbbi pedig a só, illetve oxyd regenerálását végzi. •