18625. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem megolvadt állapotban lévő elektródákkal

áramát magától az elemtől kapja. Ha már I most több áramot termelünk, akkor az elek- | troinótoron is több fog keresztülmenni és a j szivattyúk is több gázt szolgáltatnak. Ha kevesebb áramot termel az elem, az elektro­motor munkateljesítménye is kisebb lesz és így a szivattyúk munkája is csökken. Ezen elemnél elektródok gyanánt egyrészt olyan fémek vagy ötvözetek szolgálnak, melyeknek oxydjai a megolvadt fémben föl­oldódnak. így pl. az ólom, az antimon vagy ezen két fém ötvözetei bírnak ezzel a saját­sággal. Másrészt másik elektród gyanánt olyan megolvasztható sók vagy oxydok al­kalmasak, melyek oxydáló hatással bírnak és oxygén bevezetése által ismét regenerál­hatok. Ilyen sók, illetve oxydok pl. a kettős chrómsavas káli, a chrómsesquioxyd, a maró káli és a marónátron és pedig ólomoxyddal együtt vagy e nélkül. Az áramot egyrészt a (j) csőtől, másrészt az (n) sarkoktól vezetjük el. Ez utóbbiak (m) vaslappal állanak összeköttetésben, mely az olvasztott ólomba merül és mely nem elek­tród gyanánt szolgál, hanem csak vezető összeköttetést alkot az elektród gyanánt szolgáló olvasztott ólom és az (11) sarkok között. Ha több levegőt fuvunk be, mint a mennyi a só regenerálásához szükséges, akkor a levegő-fölösleg a só hűtésére használható föl. A fölhevített termékek, melyek a porózus (b) edényből és az olvasztott fémből jönnek, az elembe vezetett levegő előmelegítésére használhatók. így pl. az olvasztott fémtől jövő égési termékekkel következőképen járhatunk el: Tegyük föl pl. hogy vízgázt alkalmazunk tüzelőanyag gyanánt, mely, mint ismeretes, hydrogént, szénoxydot és kevés nitrogént tartalmaz. Midőn a gáz az olvasztott ólmon keresztülment, a termékek szénoxydból, gőz­ből és nitrogénből állanak. Ezeket a termé­keket a gázgenerátorhoz, illetve izzó kok­szon át vezetjük és pedig a máskülönben használt gőz helyett; a széndioxyd ez által szénoxyddá alakul át, a gőz pedig hydro­génre és oxygénre bomlik, mely utóbbi szénennyel egyesül és ezzel szénoxydot ké-I pez. Ezen eljárás előnye abban van, hogy j a gőzféjlesztés költségeit megtakarítjuk és | az olvasztott ólom égési terményeinek me­legét tökéletesen kihasználjuk. Minthogy a termékek térfogata a szénennyel való egye­sülés folytán kétszer akkora lesz, azoknak felét a szabadba kell ereszteni. Egyetlen elemedény helyett többet egyesíthetünk a szükséges csövekkel és egyéb tartozékok­kal együtt egy közös tartályban és ha az ilyen elemesoportot egymással elektromosan is összekapcsoljuk, az elkülönített battéria­tereket közös válaszfalakkal láthatjuk el (4. ábra) úgy hogy a hőkisugárzás minimumra redukáltatik. Minthogy az égési termékek felét ki kell bocsátani, czélszerű az (1 3 5) stb. elemek (i) csöveit a generátorral és a (2 4) stb. elemek csöveit a kéménnyel összekötni, mi mellett ezen összekötő vezetékekben szelepe­ket vagy fojtó csappantyúkat helyezhetünk el, a végből, hogy minden összeköttetés, a szükség szerint, szabályozható vagy megsza­kítható legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Galvánelem megolvasztott elektródokkal, mely áll az olvasztott fém (pl. ólom, an­timon vagy ezek ötvözetei) fölvételére szolgáló nehezen olvadó anyagból készült (a) edényből, míg az olvasztott fémbe az áram elvezetésére szolgáló lemezek, vala­mint egy belső porózus (b) czella merül, mely a második elektród gyanánt szol­gáló olvasztott oxydáló só, illetve oxyd (pl. kettős chrómsavas káli, chrómsesqui­oxyd. marókáli vagy marónátron ólom­oxyddal vagy e nélkül) fölvételére szol­gál, mi mellett az (a) edény a tüzelőgáz, a levegő és az égési termékek be- és elvezetésére szolgáló vezetékekkel, a (b) czella pedig a levegő be- és elvezetésére szolgáló vezetékekkel bír, melyek közül az előbbiek a fémnek az olvadási hőmér­sékletre való hevítését é3 az áramterme­lés folyamán képződött fémoxyd reduk­czióját az utóbbi pedig a só, illetve oxyd regenerálását végzi. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom