18612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukorlé tisztítására

Megjelent 1900. évi julius lió 9-én. MAGY. g|& KIR. SZABADALMI BÍH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18612. szám. IV/d. OSZTÁLY Eljárás czukorlé tisztítására. KITSÉE IZIDOR VEGYÉSZ PHILADELPHIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó lí-ike. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi czukorlének tisztítására, mely lényegében abban áll, hogy a tisztítandó czukoroldatot egymásután egy az oldatot színtelenítő közeg és egy passziv, csupán a fehérítő anyag eltávolítására szolgáló közeg behatásának vetjük alá. A találmány tárgyát képező eljárás foganatosítása czéljából a kezelendő czukoroldatot vagy egyéb czukortartalmú levet tetszőleges kádba vagy tartányba helyezzük és ebbe azután, előnyösen nyomás alatt álló chlórgázt vezetünk be, hogy az oldatot e gáz behatásának alávessük, vagyis annak eredeti, rendszerint barna szinét fehérre változtassuk. A kivánt fehérség elérte után az említett passziv közeget vezetjük be, a mely a chlórgáznak aktiv közeg gyanánt való alkalmaztatása esetén legczélszerűbben valamely szénhydrogén-olaj desztillácziója után nyert gáz; az ily olajgázok a chlór iránt tudvalevőleg nagy affinitást tanúsítanak és a czukoroldatnak csekély mérvű fölhevítése és kellő fölkavarása esetén a chlórt lekötik és oly vegyületeket képeznek, melyek a czukoroldatban teljesen oldhatatlanok és abból lefölözés útján vagy tetszőleges más módon eltávolíthatók. ! A passziv közegnek ezen bevezetése által tehát elérjük azt, hogy a czukoroldatot a fehérítő közegtől teljesen megszabadítjuk. Természetesen chlór helyett más gáz, pl. kénessav is alkalmazható fehérítő ágens gyanánt, mely aztán, a fehérítő folyamat bevégezte után, valamely chloriddal kiküszöbölhető, így például kalcziumchloriddal vagy esetleg valamely bromiddal is, mi által a folyadékba befuvatott oxygén jelenlétében a chlór- vagy brómgáz szabaddátétele mellett, kalcziumszulfát keletkezik, azonban ugyanazon időben, midőn a chlór fölszabadul, a czukorlevet olajgázzal telítjük. Az olajgáz és a chlór vagy bróm egymással egyesülnek és nehéz olajat képeznek. Azon szénhydrogén-olajak, melyeknek gázai passziv közeg gyanánt szerepelnek, előnyösen a (C2 H4 és C3 H6) sorozatból választatnak; lehet ugyan a (Cn H2n-2) sorozatba tartozó olajak gázait is alkalmazni^ azonban ezeknek hatékonysága csekélyebb az előbbieknél. Magától értetődik, hogy a passziv közeg természete mindig kell hogy megfeleljen az aktiv anyag természetének. A szakembernek ezek után nem okoz nehézséget adott aktiv közeg számára oly passziv közeget találni, mely a czélnak megfelel, amennyiben csak