18608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sóoldatoknak tisztítására

— 2 ból. magnéziumhydroxydból, vagy akalczium magnézium vagy vas stb. (kettős kénsavas sók bomlása által keletkezett) karbonátjai1 ból vagy eme vegyületek keverékéből áll. A sóoldat teljes tisztítása már most két módon történhetik. Vagy mindjárt szűrünk, ha csapadék keletkezett és a szűrt anyagot szénsavval kezeljük, miáltal az oldott föld­fémek vagy fémes sók végső maradékai karbonátok alakjában teljesen kicsapatnak vagy rögtön vezetünk be szénsavat az akár zavaros akár derült sóoldatba. A mészsónak teljes kicsapására derült sóoldat esetén a szénsav helyett más mészkicsapó anyagot is alkalmazhatunk. A vegyi folyamat a következő: Az áram a konyhasó egy részét ehlórra (melyet külön fölfogunk és értékesítünk) és nátriumra bontja, mely rögtön maró nátronná változik. A maró nátron a legtöbb sóoldatnak leglényegesebb tisztátlanságával, a gipsszel csakhamar átalakul glaubersóvá és maró mésszé. Utóbbi az oldott magnéziumsókkal magnéziumhydroxyddá és oldható mészsóvá reagál, mely uj maró nátron behatásának van alávetve. Egyidejűleg vas- és mangán­sók csapatnak ki és a kisebb mennyiségben gyakran jelenlévő kettős szénsavas sókat egyszerű karbonátokká alakítjuk át. Miután az áram elég ideig hatott, a sóol­datba kavarás közben szénsavat (kályhagá­zokat) vezetünk be, a mikor is a kicsapott magnéziumhydroxydot és az oldott kalczium­hydroxydot teljesen oldhatlan szénsavas sókká változtatjuk át, melyeket miután több órai kavarás után a pelyhes vegyületek a jzürésre előnyösebb szemes alakot öltöttek, leszűrjük. A sóoldat ekkor teljesen ment alkáli- és fémsóktól. A szénsav bevezetésénél elővigyázatosnak kell lennünk, a mennyiben fölös szénsav a meszet és magnéziumot bikarbonat alakjá­ban oldatba hozná, mely a sóoldatot ismét tisztátalanná tenné. Addig vezetünk tehát szénsavat be, míg egy szűrt próba sem több szénsavnak bevezetésénél, sem a főzésnél sem válik zavarossá. A sóoldatoknak villamos árammal való kezelésére már tétettek javaslatok, melyek azonban nem vezettek a kivánt eredmény­hez. így pl. az 1891 évi 15215. számú angol szabadalmi leirás szerint is villamos áram vezettetik a sóoldatba. Erre három szempont mérvadó. Először e szabadalmi leirás különböző helyein 21 j2 Voltnál nagyobb feszültségű­áramnak alkalmazása határozottan megtilta­tik, hogy konyhasó semmi esetre sem bon­tassák el. Másodszor e szabadalom szerint a sóol­dat tisztátlanságainak a villamos áram által való elbontása a kathion és az anion elkü­lönítése nélkül foganatosíttatik. (Habár ezen angol szabadalom szerint a sóoldat szűrése villamos áram behatása alatt történik, ez, eltekintve a nagyold) energiafogyasztástól, még sem vezet a kivánt eredményhez.) Harmadszor az ezen szabadalomban leírt eljárásnál a sóoldatnak szénsavval való utó­lagos kezeléséről, miáltal az oldatban lévő kalcziumhydroxyd a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint kicsapatik, egyáltalá­ban sehol szó sincs. Ehhez járul még az, hogy a jelen talál­mány tárgyát képező eljárásnál mellékter­mék gyanánt chlórt nyerünk, mely tetsző­leges ipari czélra értékesíthető és bizonyos körülmények között az eljárárás költségei­nek födözésére is elegendő. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás sóoldatoknak tisztítására, jellemezve azáltal, hogy a sóoldatot az ebben magá­ban konyhasótartalma egy részének elek­trolyzis segélyével való elbontása által termelt nátriumhydroxyddal és azután, az elektrolyzis előidézte csapadékoknak szűrése előtt vagy után szénsavval vagy más mészkicsapó anyaggal kezeljük. PALUS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPK6TK*

Next

/
Oldalképek
Tartalom