18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

- 10 -netel, vagy a mikor a hőelvonásnak növekednie kell. Az alkalmas lapos, fölül zárt vagy nyitott (202) fémtartályban a (203) kigyóeső van elrendezve ; a tartály a (204) vonal magasságáig kevés alkohollal kevert folyadékkal van megtöltve. A tulajdonképeni hűtőfolyadék a kigyócsövön áramlik keresztül. Ha a hideg fölös mennyiségben fejlődik, akkor a (203) kigyócsövön átáramló folyadék a környező vizet megfagyasztja. Ily módon a hűtőanyagból tartalékkészletet képezünk. Az ily módon előállított jég éjszaka, ha a gép nincs üzemben, vagy ha igen nagy mennyiségű hűtendő anyagot helyezünk a készülékbe, elolvadhat. Ha a (202) tartály, melyből szükség esetén többet is alkalmazhatunk, fölül nyitott, akkor a fagyasztandó folyadékra egykevés olajat vagy petroleumot öntünk, hogy a levegőnek a folyadékkal való érintkezését meggátoljuk. A 3. és 12. ábrák kapcsán leírt gáztalanító készülékeket a 35. és 36. ábrákban föltüntetett módon is foganatosíthatjuk. A 35. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a harangokkal ellátott lemezek kavicstörmelékkel, vasforgáccsal, szivacsokkal vagy más effélékkel vannak helyettesítve. A gyönge oldat a (205) vezetéken áramlik be, mely belső elosztó csővel van összekötve vagy perforált válaszfal fölött torkol. Az oldat innen a (206) tartályrészt kitöltő vasforgácsokra vagy más anyagokra folyik és a (89) és (90) fűtőcsövekkel ellátott alsó részben gyűlik össze. A fejlődő gőzök először a bizonyos ellenállást képező vasforgácsokon hatolnak át és azután a (97) tartályban gyűlnek össze, mely a hab visszatartása czéljából a perforált (207) lemez által két részre van osztva; az ammóniákgőzök véglil a (96) csöveken át áramolnak ki, melyekben a tova ragadott vízgőzök még lecsapódhatnak. Ez utóbbiak a le nem csapódó gőzökkel együtt a telítőkészűlékbe kerülnek, a mint azt már föntebb említettük. Nagyobb berendezéseknél ajánlatos a gáztalanító szerkezetnek a 36. és 37. ábrákban bemutatott foganatosítási alakját alkalmazni. A készülék ezen foganatosítási alakjában három egymás fölött elrendezett (279, 280) és (281) hengerből áll. Az alsó hengerben a (211) csövek vannak elrendezve, melyeken a (212) gyűjtővezetékből jövő gáz áramlik keresztül. Ezen cső tehát a 3., 12. és 35. ábrákban föltüntetett kigyócsöveket helyettesíti. Czélszerű a készüléket biztosító szeleppel ellátni. Az alsó hengerben szabaddá váló gőzök a (280) mosó készülék alsó részében elrendezett (214) csövön át szállnak föl. Ezen (280) készülékben (94) mosó-harangok vannak elrendezve, melyek a 12. ábra kapcsán leírtakhoz hasonlók; a gázok itt az egymás fölötti (105 106 112) szakaszokon átáramolván, megmosatnak és a (215) csövön keresztül a fölső mosó készülékbe áramolnak. A gázoknak itt is végig kell haladniok a nagyszámú mosó-haranggal ellátott lemezeken, minek következtében azok igen alaposan megtisztíttatnak. A gázokat végül a vízgőz lecsapódása czéljából egy a 12. és 35. ábrák (96) kigyócsövével azonos kondenzátorba és ezután a telítőkészűlékbe vezetjük. A gáztalanítandó folyadék a (216) csövön át áramlik be és ezután, mint már említettük, a (119 118) stb. lemezeken áramlik végig, innen a (217) csövön át a (280) hengerbe kerül, melyben az abban elrendezett lemezeken végig ugyanazon utat kell követnie, hogy végül a (279) gőzösítő henger alsó részébe vezető (218) vezetéken át kiáram öljék. Ez utóbbi hengerben a (219) válaszfalak lehetnek elrendezve, melyek a folyadékot kényszerítik, hogy a fűtőcsöveket körüláramolja. A teljesen kimerített folyadék végül a (220) csövön folyik ki, mely a perforált (221) fémlemezzel lehet körülvéve. Igen nagy berendezéseknél ajánlatos a 38. ábrában bemutatott telítő készüléket alkalmazni. A telítő készülék ezen foganatosítási alakja a hengeres (222) részből áll, mely nagyszámú (223) csövet tartalmaz; ez utóbbiak jobbra és balra külön (224) í11. (225) kamrákba torkolnak. A (224) kamrába a (226)