18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés
- 8 -nak felel meg. A (148) készülék a (b) abszorpcziós készüléknek, a (149) hőcserélő készülék az (e) hőcserélő készüléknek, a (150) refrigeráló készülék az (a) hűtő készüléknek felel meg; az egész berendezés a (151) talapzaton van elrendezve. A 24. és 25. ábrában a 21—23. ábrákban bemutatott, különösen tengerészeti czélokra alkalmas; berendezésnek lég- vagy nyomószivattyúja külön van föltüntetve. Ezen szivattyú lényegében egy hengerből áll, melyben tömítő rugókkal vagy tömítő bőrgyűrűkkel ellátott dugattyú működik. A henger mindkét vége szabad és egy megfelelő, födél által elzárható (154) kamrával közlekedik. Mindkét födél egy-egy (156) szeleppel és belső (157) szelepekkel van ellátva (25. ábra). Mindegyik kamrában (158) kigyócsövek vannak elrendezve, melyeken hideg vizet áramoltatunk keresztül. Mindegyik kigyócső fölött bizonyos számú fémlemez van elrendezve, melyek (159) csavarorsók által tartatnak össze. A (152) szivattyúhenger, valamint a (154) kamrák petróleummal vannak megtöltve, melynek menynyisége akként van megszabva, hogy a (154) kamra egyik oldala teljesen ki legyen töltve, mikor a dugattyú az illető kamraoldal felé mozgott. Ezen elrendezés czélja egyrészt abban áll, hogy a kompressziónál keletkező hő fölfogassék és másrészt, hogy káros ürtér ne keletkezzék. A belső (157) szelepek (2—5 ábra) (160) csövek által a refrigeráló (150) készülékkel vannak összekötve. Ezzel szemben a (156) szelepek a (1(51) csövek útján a (148) abszorpcziós készülékkel vannak összekötve. Ezenkívül még a (162) úszóval ellátott csöpögtető készülék van elrendezve, melynek működését később fogjuk leírni. Ha tehát a készüléket a (163) forgattyútengely (23. ábra) vagy más szerkezet segélyével mozgásba hozzuk, akkor a (154) kamrákban lévő petróleum a (153) dugattyú működése következtében el fog mozdulni és ily módon a refrigeráló készülékben fejlődő gázok föl fognak szívatni, mely utóbbiak a belső (157) szelepeken át áramolnak be; a gázok ezután visszanyomatnak, miközben azok a (156) szelepet megemelik és a (161) vezetékbe áramolnak. Ezen elrendezésnél megtörténhetnék azonban, hogy a gázok az egyes dugattyúlöketeknél a petróleum egy részét magukkal ragadnák. Ennek megakadályozására a már megemlített (162) úszót rendezzük el. A (161) csőből a csöpögtető készülékbe áramló gázok körüláramolják az úszót. A gázok által magukkal ragadott petróleum itt visszamarad és egy nyíláson át visszafolyik a szivattyúhengerbe, míg a gázok folytatván útjokat, a középső (1611 ) csövön át az abszorpcziós készülékbe áramolnak. Ez utóbbi a 26. ábrában van bemutatva és a légszivattyút hordó (165) tartályból áll. Ezen tartály tömítően van elzárva és egy vagy több (lfi6) kigyócsövet tartalmaz, melyekben hűtővíz kering. A kigyócső ammoniákoldatba merül, mely a készüléket a perforált (167) lemezig tölti meg. A tartály közepén a (168) térítőtest van elrendezve, mely az oldatot kényszeríti lehetőleg szorosan a (166) kigyócső mellett áramolni. A szivattyú által fölszívott gáz a (161) cső folytatását képező (169) csőtoldatba vezettetik, mely (161) cső a 21. ábra kapcsán leírt módon ezen szivattyúból indul ki; a bevezetett gáz megtölti a (170) teret és onnan a (171) csöveken keresztül a (165) tartályba áramlik és az ebben lévő, a (166) kigyócső vize által hűtött oldatban buborékok alakjában fölszáll és ezt ekként gázzal telíti. A (172) szelep a fölös levegő vagy gáz kibocsátására szolgál. A gázban szegény oldat a perforált (173) csövön át (27. ábra) a (165) tartály fölső részébe vezettetik. A perforált (167) lemez (26. ábra) és a fölső (174) fal közötti tér téglákkal, szivacsokkal vagy más nagy fölülettel bíró testekkel lehet kitöltve, melyek a folyadék által még el nem nyelt gáz abszorpczióját előmozdítják. A (165) tartályban lévő folyadék az alsó (175) csövön át a refrigeráló (150) készülékbe folyik (21. ábra); útközben azonban a (1751 ) úszószerkezeten és a később leírandó (149) hőcserélő készüléken áramlik át.
