18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

- e áramoljék. A meleg folyadék ezek szerint a (73) csatornából lefelé folyik a (75) csatornába, míg a hideg folyadék (76)-ból (74)-be áramlik. Az egyes (105 107), (107 109), (109 111) stb. lemezpárok között természetesen valamely alkalmas szigetelő anyagot is lehet elrendezni. A csavarorsók és a merevítések az egyes részeket egy egésszé tartják össze. A 11. ábrában a csapok illetve csavarok és a nyílások elrendezése van bemutatva. A 12. ábrában a gáztalanító készülék egy módosított foganatosítási alakja van bemutatva, melyet a 3. ábrában föltüntetett elrendezés helyett alkalmazhatunk. Ezen készüléknek egyes részei a (84) tartályban vannak elrendezve. Az ammoniákoldat a (85) csövön át áramlik be és a negyedik harántlemezre folyik, melyről a (86) túlfolyási cső útján az alatta levőre és így tovább a legalsó lemezig áramlik; a legalsó lemez túlfolyási csöve az oldatot a (87) csészébe folyatja, melyből az a finom lyukasztással ellátott (88) lemezre kerül. Ezen lemezről a folyadék finom eső alakjában a (89) és (90) kigyócsövekre permetezik, melyek a folyadékot fölhevítik. Az első kigyócsövet a mótor fáradt gőzével tápláljuk és ennek lecsapódó vizét szivattyú segélyével visszaszállítjuk a gőzcsatornába. A második kigyócső közvetlen összeköttetésben áll a gőz kazánnal és kondenzácziós termékei ennélfogva tiszta vízből állanak, melyet tehát előnyösen átlátszó jég gyártására használhatunk föl. Ha nem ilyen jeget akarunk előállítani, akkor az utóbb leírt elrendezésnek nincs különös czélja; ez esetben a kigyócsövet más módon is hevíthetjük föl, ill. a gép fáradt gőzével táplálhatjuk és ekként a fű tő -föiiiletet lehetőleg megnagyíthat juk. A kigyócsövek helyett, különösen nagy készülékeknél, előnyösen egyenes csöveket alkalmazhatunk. A készüléket ezen esetben két részre osztjuk, még pedig egy vízszintesre, mely az elgőzöltetésre szolgál és egy fiig. gélyesre, mely a rektifikáczióra szolgál. A kigyóesövek által közölt hő következtében az ammoniákgőzök kiválnak az oldatból és a (91) kamra fölső részébe szállnak, mely kamra a fölső (87) és (88) lemezekből és a perforált (92) fémlemezből van képezve. A gáztalanításnál képződő hab, a perforált fémlemezen átszoríttatván, csöppfolyósíttatik. Az ily módon nyert folyadék visszacsurog a (84) tartály fenekén lévő oldatba, míg a gázok szabaddá válnak és a (87 88) lemezek fölött lévő (93) teret kitöltik. A gázok ezután a (94) csövekbe áramolnak, melyek mindegyike egy-egy mosókészűléket képező haranggal van leborítva. Ezen harangok, melyek a lemezeken vannak elrendezve, a 13. ábrában is föl vannak tüntetve. A gázok tehát kénytelenek az összes harántlemezeken végigáramolni, miáltal a gáz a minden lemez fölött lévő folyadék által megmosatik. A gázok végül a vízfürdőben lévő (96) kigyóesövön át kiáramolnak. A lecsapódó vizet, valamint a (97) hengerben képződő kondenzácziós vizet alkalmas módon visszavezetjük a lemezekre, még pedig először is a (98) vezetéken keresztül a fölső három harántlemezre, mely utóbbiakat kizárólag ezen víz által boríttatjuk, mivel az kitűnő mosóközeget képez. A mosó víz a negyedik harántlemezen végre összekeveredik a kívülről beömlő folyadékárammal. A gázokat a (99) csövön át a 3. vagy a 14-. ábrában bemutatott telítő készülékbe vezetjük. A gáztalanított folyadékot egy a (84) tartály alsó részében elrendezett, esetleg perforált fémlemezből álló ernyő által körülvett csövön át az (f) hőcserélő készülékbe folyatjuk, a mint azt már az 1. és 2. ábrák kapcsán megemlítettük. A telítő készüléknek a 14. és 15. ábrákban bemutatott módosított foganatosítási alakja a (101) tartályból áll, melyben a (102, 103, 104) és (125) kigyóesövek vannak elrendezve ; ez utóbbiak száma természetesen változtatható. Fölül nagy fölületet képező lemezek vannak elrendezve, melyek a mosási folyamat által még nem abszorbeált gázokat fogják föl. A hőcserélő készülékből a (127) csövön beáramló abszorpeziós folyadék a fölső (126) lemezeken oszlik szét,