18590. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető berendezés elektromos mótorkocsik számára

áll, de oly módon, hogy a (b) rész (bl)-től J jól el van szigetelve. A sínek egymás közti összekapcsolása oly módon vau berendezve, hogy a vágány egyes darabjai egymástól el vannak szigetelve. A sínek fölső futófelületüket kivéve, vízhatlan zománez-lakkal vannak bevonva, oly czélból, hogy nedves időben a földön át történő áramveszteségek csökkentessenek. Ezen áramveszteségek csökkentésének további módját az nyújtja, hogy a vágánynak mindig csak egy rövid darabja van az áramba bekapcsolva. A kocsi alvázán (l. és 2. ábra) egy kétsarkú (E E) elektromágnesrendszer van elhelyezve, mely egy akkumulátortelep által gerjesztetik és mely két hosszú (P P) kovácsvasrúddal van ellátva, melyek mágnessarúkul szolgálnak. A kocsi kerekei a tengelyektől mikanik-szelenczék. vagy ehez hasonló szerkezetek által vannak elszigetelve, míg a kerékagyakra (R) rézgyűrűk vannak ráhúzva, melyeken a (B) kefék csúsznak. Az egyik oldalon lévő kefék a kocsin elhelyezett áramkormányzókészűlék (kontroller) pozitív szorítójával, a másik oldalon lévők annak vezető összeköttetésben. Az áramkormányzókészűlék azonkívül egy a mágnesrendszer gerjesztésére szolgáló telep bekapcsolására szolgáló kontaktussal is bír. Végül megjegyzendő, hogy a síndaraboknak oly hosszúsággal kell bírniok, mint a (P P) mágnessarúknak; minden ilyen hosszra egy kapcsolószekrény esik, mely a sín elejétől számítva oly távolságra helyezendő, mint a mennyire a mágnessarkok eleje a mellső kerék közepétől fekszik, oly czélból, hogy a kapcsolókészülék a mellső kerékpárnak az illető sínre való ráfutása előtt működésbe ne jöhessen. A rendszer működési módja a következő: A kocsi megindításakor a kocsivezető az áramkormányzó fogantyúját nyugalmi állásából az «indítás»-nak megfelelő állásba forgatja; ezen forgatás alatt az áramkormányzó készüléken lévő fönt említett kontaktus az akkumulátortelep mágnesgerjesztő áramkörét zárja, minek következtében a szekrényben lévő (a) horgony az (e és el) vasdarabokhoz vonzatik, mi által a (b és bl) részek a (c és cl) kontaktushoz szoríttatnak; az által az (L1 és L2) vezetékek feszültsége az említett úton az áramkormányzó szorítóira vitetik át, a honnan a mótor bekapcsolása az ismert módon történik. A kocsi megindulása után az (a) horgony csak addig marad fölemelve, míg az az elektromágnesek hatásának ki van téve, azaz a míg a mágnessarúk fölötte vannak. Mihelyt a sarúk vége a szekrény fölött eltávozott, az (a) horgony ismét leesik, a kapcsoló áramot kikapcsolja és az azzal összekötött sínekben a feszültség megszűnik. Időközben a mágnessarúk eleje a következő szekrényt elérte, melyben a fönt leírt folyamat újból ismétlődik. SZABADALMI IGÉNY. Árambevezető berendezés motorkocsik számára, jellemezve (e el) vasdarabok által vonzott (a) horgony által működtetett (b bl és c cl) kontaktusrészekkel ellátott földalatti kapcsolókészülékek és ezeknek az egymás közt szigetelt sínek között való olyatén elrendezése által, hogy ezen kapcsolókészülékek a kocsin elhelyezett elektromágnesrendszer által működésbe hozatnak. fi rajzlap mellékletlol.' PALLAS AÉBZVÉfJV 'ÁHSA6ÁU NYOMOAJA BUOAPtBrfcN