18582. lajstromszámú szabadalom • Újítások másodrendű elemeken

— 2 — rányok fölléphetnének, melyek eddig a leg­erősebb czelláknál is fölléptek. A fölsoi'olt előnyök egy része már az 1. ábrán látható módon szerkesztett elemek­nél is föllépnek, de ezek az előnyök foko­zódnak, (j) ha az 1. ábrán látható módon szerkesztett elem részletének kiképzése a 2., 3. és 4. ábra szerint történik. Ettől el­tekintve teljesen önálló és egymástól füg­getlen elektródapárok is kapcsolhatók oly módon, mint az az 1. ábrán látható, még akkor is, ha ezek az elemek a 2., 3. és 4. ábrán láthatóktól nagyon eltérnek. Akkumulátortelepeknél igen gyakori az az eset, hogy egy kisebb méretű telep na­gyobb energia mennyiséget szolgáltat, mint egy más nagyobb méretű telep. így pl. ha a 4. ábrán látható alakkal bíró elempár át­mérőjét nagyobbra vesszük, hogy az elek­tróda kapaczitását nagyobbítsuk, világos, hogy czélszerű, ha a középső pozitív elek­tródát üregesen képezzük ki, minek az a következménye, hogy ennek belsejében egy meglehetősen nagy üreg keletkezik, azonkí­vül az elektródák között is sok üres hely marad, tehát nagy a helypazarlás. Másrészt az is ismeretes, hogy azonos szerkezetnél és azonos üzemviszonyoknál a közönséges akkumulátorok rácslemezei annál könnyeb­ben görbülnek és vetődnek és annál hama­rébb törnek el, minél nagyobbak. Kísérletek igazolják továbbá, hogy minél kisebb az elektróda, aunál egyenletesebben mehet a formálás végbe és annál egyenletesebb az elvezetett áram mennyisége. Törékeny anyagból kis elektródák gyorsan és olcsón, kevesebb törésveszteséggel állít­hatók elő, mint nagy elektródák. Kis elek­tródák akkor, mikor eltörtek, vagy megsé­rültek, a telepből könyebben kivehetők má­sokkal pótolhatók. Ezekből és sokféle más okokból is kívánatos, hogy a kész telepek­ben lehetőleg kis elektródákat alkalmazzunk, nevezetesen áll ez a 4. ábrán látható elek­tródapárra. melyből czélszerübben állítha­tunk össze több kisebb elektródapárt egy elemmé, mint néhány nagyobb elektróda­párt. Ezen elemek létesítése czéljából bizonyos számú pozitív elektródát állítunk elő, me­lyek a középső csőből, az ezt körülvevő ható anyagból, a lyukacsos czellából és a czellát bevonó czellulóidrétcgből áll. A czellát két végén természetesen elzárjuk. Az ily módon kiképezett elektródákat lán­czolatosan kapcsoljuk, mindegyik elektró­dával szemben egy legczélszerübben hen­geres ólomlemezt helyezünk el és azután a formáló áramot vezetjük át a telepen a részek nagyságát és viszonylagos helyzetét pedig oly módon választjuk meg, hogy a formálás egyenletesen menjen végbe és a készítésnél keletkező áramerőssége is egyen­letes legyen. A negatív elektróda drótszövetből is ké­szülhet, melyet oly módon hajlítunk meg, hogy minden görbülete egy-egy pozitív elektródát vegyen körül és melyet a pozi­tív elektródára viszonyítva a kellő helyzet­ben rögzítünk. Ha ezek az elektródák össze vannak állítva, a mindegyik pozitív elekrtóda és a negatív elektródának ezt körülvevő ré­sze bizonyos tekintetben egy-egy önálló ele­met képez. Az elektródák egy közös tar­tályban foglalnak helyet és akként kapcsol­tatnak egymással, hogy az összes pozitiv elektródák a pozitiv sarkkal vannak kap­csolva. Az ily módon összeállított elemek használatra teljesen elő vannak készítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás másodrendű elemeken, jellemezve megosztott pezitiv és negatív elektródák alkalmazása által, melyek oly módon vannak kiképezve, hogy a (B) negativ­elektródarészek a megfelelő (C) pozitiv elektróda-részeket konczentrikusan kö­rülvegyék és melyeknél az egyes pozitiv illetőleg negatív elektródarészek egymás­sal vezető kapcsolatban vannak. 1. Az 1. alatt védett újítás kiviteli módozata, az által jellemezve; hogy a negatív elektródát egy folytonos, oly módon haj­lított drótszövet képezi (2. ábra), hogy a drótszövet görbületeiben a pozitiv elek­tródarészek elhelyezhetők legyenek és ezek a görbület által közel teljesen kö­rülzárassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom