18582. lajstromszámú szabadalom • Újítások másodrendű elemeken

— 2 — rányok fölléphetnének, melyek eddig a legerősebb czelláknál is fölléptek. A fölsoi'olt előnyök egy része már az 1. ábrán látható módon szerkesztett elemeknél is föllépnek, de ezek az előnyök fokozódnak, (j) ha az 1. ábrán látható módon szerkesztett elem részletének kiképzése a 2., 3. és 4. ábra szerint történik. Ettől eltekintve teljesen önálló és egymástól független elektródapárok is kapcsolhatók oly módon, mint az az 1. ábrán látható, még akkor is, ha ezek az elemek a 2., 3. és 4. ábrán láthatóktól nagyon eltérnek. Akkumulátortelepeknél igen gyakori az az eset, hogy egy kisebb méretű telep nagyobb energia mennyiséget szolgáltat, mint egy más nagyobb méretű telep. így pl. ha a 4. ábrán látható alakkal bíró elempár átmérőjét nagyobbra vesszük, hogy az elektróda kapaczitását nagyobbítsuk, világos, hogy czélszerű, ha a középső pozitív elektródát üregesen képezzük ki, minek az a következménye, hogy ennek belsejében egy meglehetősen nagy üreg keletkezik, azonkívül az elektródák között is sok üres hely marad, tehát nagy a helypazarlás. Másrészt az is ismeretes, hogy azonos szerkezetnél és azonos üzemviszonyoknál a közönséges akkumulátorok rácslemezei annál könnyebben görbülnek és vetődnek és annál hamarébb törnek el, minél nagyobbak. Kísérletek igazolják továbbá, hogy minél kisebb az elektróda, aunál egyenletesebben mehet a formálás végbe és annál egyenletesebb az elvezetett áram mennyisége. Törékeny anyagból kis elektródák gyorsan és olcsón, kevesebb törésveszteséggel állíthatók elő, mint nagy elektródák. Kis elektródák akkor, mikor eltörtek, vagy megsérültek, a telepből könyebben kivehetők másokkal pótolhatók. Ezekből és sokféle más okokból is kívánatos, hogy a kész telepekben lehetőleg kis elektródákat alkalmazzunk, nevezetesen áll ez a 4. ábrán látható elektródapárra. melyből czélszerübben állíthatunk össze több kisebb elektródapárt egy elemmé, mint néhány nagyobb elektródapárt. Ezen elemek létesítése czéljából bizonyos számú pozitív elektródát állítunk elő, melyek a középső csőből, az ezt körülvevő ható anyagból, a lyukacsos czellából és a czellát bevonó czellulóidrétcgből áll. A czellát két végén természetesen elzárjuk. Az ily módon kiképezett elektródákat lánczolatosan kapcsoljuk, mindegyik elektródával szemben egy legczélszerübben hengeres ólomlemezt helyezünk el és azután a formáló áramot vezetjük át a telepen a részek nagyságát és viszonylagos helyzetét pedig oly módon választjuk meg, hogy a formálás egyenletesen menjen végbe és a készítésnél keletkező áramerőssége is egyenletes legyen. A negatív elektróda drótszövetből is készülhet, melyet oly módon hajlítunk meg, hogy minden görbülete egy-egy pozitív elektródát vegyen körül és melyet a pozitív elektródára viszonyítva a kellő helyzetben rögzítünk. Ha ezek az elektródák össze vannak állítva, a mindegyik pozitív elekrtóda és a negatív elektródának ezt körülvevő része bizonyos tekintetben egy-egy önálló elemet képez. Az elektródák egy közös tartályban foglalnak helyet és akként kapcsoltatnak egymással, hogy az összes pozitiv elektródák a pozitiv sarkkal vannak kapcsolva. Az ily módon összeállított elemek használatra teljesen elő vannak készítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás másodrendű elemeken, jellemezve megosztott pezitiv és negatív elektródák alkalmazása által, melyek oly módon vannak kiképezve, hogy a (B) negativelektródarészek a megfelelő (C) pozitiv elektróda-részeket konczentrikusan körülvegyék és melyeknél az egyes pozitiv illetőleg negatív elektródarészek egymással vezető kapcsolatban vannak. 1. Az 1. alatt védett újítás kiviteli módozata, az által jellemezve; hogy a negatív elektródát egy folytonos, oly módon hajlított drótszövet képezi (2. ábra), hogy a drótszövet görbületeiben a pozitiv elektródarészek elhelyezhetők legyenek és ezek a görbület által közel teljesen körülzárassanak.