18556. lajstromszámú szabadalom • Agyagkoporsó és eljárás annak előállítására
Megjelent 1900. évi július lió 5-én. MAGY. m KUL SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18556. szám. XVII/®. OSZTÁLY. Agyagkoporsó és eljárás ennek eló'állítására. WLADÁR KÁBOLY KÁLYHAGYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 26-ika. Jelen találmány tárgyát koporsóknak agyagból való előállítására szolgáló eljárás és az így előállított koporsók képezik. Az eljárás a következő: Egy rész vízálló agyagot. — milyen pl. a nógrádmegyei agyag, — egy rész tűzálló agyaggal és körülbelül 1 /s rész iszapolt vagy finoman őrölt homokkal jól összekeverünk és ehhez annyi vizet adunk, hogy az egész ne legyen túlságosan vizes. A homoknak a mennyisége függ a vízálló agyag minőségétől, ha ez nagyon zsíros úgy több homokot kell hozzáadni, mert különben az alább leírt égetésnél az agyag megrepedne vagy elgörbülne. Az így nyert vizes keveréket sűrű szitán átszűrjük és azután lassan szárítjuk (nyári napon) mindaddig, míg gyúrható lesz, mikor is ötször-hatszor jól átgyúrjuk. Ezek után jön a formázás; ez következőleg történik: A gipszformát a fönt leírt módon nyert agyaggal a koporsó falvastagságának megfelelően, mely a koporsó alsó részénél körülbelül 25 cm., a födélnél pedig körülbelül 2 cm., kitapasztjuk és egy jó óra hosszat szikkadni hagyjuk, azután a formából a most már megformázott koporsót kidöntjük és lassan körülbelül 10 napig száradni hagyjuk. Az így kiszárított koporsót megfelelő nagy | kemenczében mindaddig égetjük, míg teljesen jól ki nem ég, úgy hogy egészen kőkemény lesz; ekkor a kemencze tüzelőlyukait betapasztjuk és körülbelül 2 napig hűlni hagyjuk. Végül pedig lehet a koporsót bármely ismert módon mázzal ellátni. Magától értetődik, hogy a keverendő vízálló és tűzálló agyagok választandó mennyisége is az illető agyagok minőségéhez képest változhatik, a nélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Mellékelt rajzon egy a leírt módon előállított koporsó van ábrázolva. Az 1. ábra a koporsó alsó részét, a 2. ábra pedig a födelet tünteti föl. Szükségessé válik a koporsón a halottnak nevét, korát stb. föltüntetni, ezen okból a födélen egy (a) fecskefarkalakú vezeték van, melybe az egyik oldalról egyes táblácskák betolhatok, mely táblácskákon betűk vagy számok vannak. Ezen táblácskák is legczélszerűbben agyagból égettetnek. Minthogy azonban a leírt formázásnál lehetetlen az (a) fecskefarkú vezetéket is mindjárt megalkotni, — mivel akkor a födél nem volna a gipszformákból kivehető, — azért ezen fecskefarkalakú hornyokat csak utólag, a födélnek a formából való kidöntése után vágjuk be.
