18553. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető csatorna által körülvett kürtő

- a -nyílás körül van zárva, a kő oldalán azonban nyílás van, hogy az elhasznált levegő a légkürtőbe juthasson, a 2. ábra oly kő keresztmetszetét mutatja, melynek oldalán nyílás van, a kályhacsőnek a fiistcsőbe való vezetése czéljából, a 3. ábra ily köveknek alaprajzát, a 4. ábra hosszmetszetét tünteti föl, az 5. ábra ily kövekből épített fal függélyes metszetét mutatja és végül a 6. ábra egy falat ábrázol, a melyben a füstcsövek fémből, agyagból vagy hasonló anyagból vannak előállítva, míg a szellőztetők közönséges téglákból vannak építve. A füstcsövek itt különféle keresztmetszeteket mutatnak, a föltüntetett fal két helyiség közötti közfal alapmetszetének tekintendő és úgy a füstcsőbe mindkét oldalról kályhacsövek vezethetők be. A kitűzött czél elérésére három, lényegében egyenlő műkő szolgál és pedig első sorban a leggyakrabban használandó (a) kő (3., 4. és 5. ábra), melynek közepébe (d) füstcső vezet, a melyet (e) szellőztető zár körül; ezen kőnek nincs oldalnyílása, másodsorban (b) műkő (2. és 5. ábra), a mely az (a) kőhöz hasonló, csupán ez (f) oldalnyílással van ellátva (g) kályhacsőnek a (d) füstcsőbe való elhelyezése czéljából. Az (f) nyílás tehát áthatol az (e) légcsatorna külső falán. Harmadsorban (c) műkő, mely szintén (a) műkőhöz hasonló csak (h) nyílással van ellátva, melyen át a használt levegő a belső térből a légcsövekbe szívatik. Mind a három féle kő a négy sarkán vertikális (1) csatornával van ellátva, melyekbe a fal fölépítése közben kötőanyag lesz beöntve, mi által a kövek függélyes irányban egymáshoz köttetnek. A kövek fölső és alsó végén egy-egy (k) horony vagy bevágás van, mely a kő négy oldalával párhuzamosan az említett vertikális (1) csatornák egyikétől a másikához és a kő oldalának közepéből kiinduló, a kémény csatornákat körülfutja. Ezen bevágást legczélszerűbb félkör keresztmetszetűre készíteni, hogy a kövek egymásra helyezése után minden egyes fekvő részben köralakú horony keletkezzék. Ezen részek kötőanyaggal lesznek kitöltve, mi által a füstcsövek és légcsatornák a megkeményedett kötőanyagból keletkezett köralakú törzs által vannak körülzárva, ez által vízszintes kötés lesz elérve és mindenekelőtt a füstcsövek vagy légcsatornák rossz tömítése ki van zárva. A füstcsövek a légcsatornák falával két (in) borda által vannak összekötve és a kövek váltakozva úgy lesznek egymásra helyezve, hogy az egyik kő bordái a szomszédos fölső és alsó kő bordáival derékszöget képezzenek. Ennek czélja lassúbb légáramlás és a kémény és légcsatornák falainak állandóbb hőmérsékleten való tartásának előmozdítása. A csatornák közepében húzódó füstcsövek az előbbiektől teljesen függetlenül fémből vagy más hasonló anyagból is előállíthatók és hasonlóan köthetők össze a légcsatorna falával. A 6. ábrában föltüntetett fal közönséges téglákból lesz fölépítve olyképen, hogy közepében légcsatornák keletkeznek,melyekbe a fémből vagy más hasonló anyagból készült füstcsövek lesznek elhelyezve. Ezen téglafalban hasonlóan mint a műkőből készült falban (5. ábra) nyílások vannak vágva, a kályhacsövek vezetésére és a tisztátalan levegő kiszívására. A füstcsövek keresztmetszete különböző és az említett két nyílás a fal mindkét oldalán van, mert a fal közfalat képez két helyiség között. Megemlítendő még, hogy (n) nyílások, melyek a tisztátalan levegő kiszívására szolgálnak, a szívás szabályozása czéljából redőnyökkel is elláthatók (5. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szellőztető csatorna által körülvett kürtő, jellemezve a kürtő építésére használt különféle alakú (a b) és (c) idomkövek által, melyek a füstöt elvezető (d) csatorna körül elrendezett, azzal párhuzamosan haladó (e e) szellőztető csatornákkal vannak ellátva, melyek a kövek rendeltetése szerint a füstcsatornát egészen körülveszik, mint az (a) kőnél, vagy a kályhából a kürtőbe vezető füstcső