18523. lajstromszámú szabadalom • Csavarorsós emelőgép

Megjelent 11)00. évi junius hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18523. szám. V/f. OSZTÁLY. Csavarorsós emeló'gép. SCHULZ FRIGYES MECHANIKUS CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 28-ika. A szóban lévő találmány egy csavarorsós emelőgépre vonatkozik, melynek czélja az, hogy az emelendő tárgy szlintjéreköniynyen és minden aa ily gépeknél elkerülhetlennek tartott időveszteség nélkliil lehessen beállítani. Ezt az új csavaros emelőgé-" pet azonkívül gyorean szét lehet szedni/ hogy azt javíthassuk vagy olajozhassuk. A csatolt rlajzokon a találmány tárgyát képező gép az 1. ábrán axonometrikus képben látható, a 2. ábra a 3. ábra (2—2) vonala szerint vett metóztetí, a 3. ábra vízszintes metszet a 2. ábra (3—3) vonala szerint, a 4. ábrla a csavarorsós emelőgép fölső részének metszete a 2. ábra (4—4) vonala szerint, mély metsztetpn a fölhasított csavarház 90°-kal elforgatva látható, az 5. ábra a fölhasított csavarház föliilnézete, a 6. ábra a megfelelő oldalnézet, a 7. ábra a csavarházat befogadó hajtókerék fölülnézete, a 8. ábra a gép metszete a 2. ábra (8—8) vonala szerint, a 9. ábra pedig a tok belsejének nézete. A szóban lévő csavarorsós emelőgép lényegében egy fából készült, al (2) hasítékkal ellátott (1) állványbiakból áll, melynek fölső részén egy (3) fémtok van alkalmazva, alsó részén pedig egy fémből készült lábdarabbal van ellátva. A fémből készült (3) tok két (5 és 6) részből áll, melyek lcözül az (5) rész alsó vége egy az (I) állványra húzott szekrényt képezi. A fölső végén egyoldalúan ki van vágva egfy oly vona'l szerint, mely a két oldalél között középen függélyesen megy és a fölső és alsó él között középen fordul és vízszintesen megy az oldalél felé. A (6) rész épen ebbe a kivágásba illik és egyenes élén a hézagot lefödő (7) peremmel van ellátva. A (3) tok fölső részé,neki közepén egy gyűrűalakú, fölfélé kissé szűkülő (9) karimával ellátott (8) nyílás van alkalmaava, a (8) nyílás és (9) karima eg'y-iegy fele az (5 és 6) részibe esik. Hasonló (10) nyílás, melynek hasonlóképen fölfelé kissé szűkülő karimája van, van a mellső falnak körülbelül közepén alkalmazva, mely ugyancsak azí (5 és 6) részben alkalmazott, félköralakú kivágásokból és karimákból áll. A (II) karimának végén egy kifelé kiálló bordája van éá ha az (5 és 6) részek egymásra illenek, akkor a belül kúpos (13 és