18520. lajstromszámú szabadalom • Vakuumhatásos ütköző gőzgépek szelepeihez

— 2 — keresztmetszete van és ily módon keletkezett központi hüvelybe a (d) ütközőedény fenekétől kiinduló (dl) hüvely nyúlik be. Ez a berendezés meggátolja, hogy az olaj az ütközőhengerből kifolyjék, vagy hogy az ütközőhengerbe levegő áramolják be. A (d) ütközőhengert a kissé lejtős helyzetű (d2) közfal két részre osztja, eme két rész közül a fölső teljesen nyitva lehet. A (d2) közfal legmagasabb részén az (e) visszacsapó szelep van elhelyezve. A fal lejtős helyzete megkönnyíti, hogy a behatolt levegő a szelepen át eltávolodhassék. Az ütközőhenger fenekén egy gyűrűs (f) toldat van alkalmazva. A toldat belsejét a környezetével az (fl) furat köti össze, melynek szabad keresztmetszetét az (f2) csavar segélyével lehet szabályozni. A (d2) közfal alatt és fölött lévő teret a (h) csap segélyével elzárható (g) cső köti egymással össze. Ha már most a szelepet és evvel a (c) dugattyút emeljük, a (b) ütközőhengerben abszolút vákuum keletkezik. Ezenközben a (c) dugattyú és a (d2) közfal között fölülről bizonyos mennyiségű olaj folyik be. A kiváltásnál a szelep a vákuum hatása alatt leesik. A mint az üres tér ki vau töltve, az ütköződugattyú a nyitásnál behatolt olajat az (e) szelepen át kinyomja, minek következtében, mint azt bevezetőleg jeleztük, már létesül bizonyos fokú fékhajtás. Ezután a (c) dugattyú az (f) gyűrűs toldat által képezett lapos hengerbe lép, tehát egy minden oldalról elzárt olajréteget ér, mely csak a megfelelően beállított (f) furat következtében enged meg bizonyos fokú elmozdulást. A legutoljára működésbe jövő olajpárna a mozgást közvetlenül a szelep elzáródása előtt tetszőlegesen késlelteti. A behatolt olaj visszaszivattyúzása következtében föllépő fékezőerőt tetszés szerint lehet nagyobbítani, ha az (e) szelepet megfelelően terheljük, eme rúgók, súlyok stb. által képezett terhelés nagyságának meg felelően fog a szelep az olaj átömlésének ellenállani, tehát a föllépő fékhatás is ennek megfelelően változik. A (h) csappal ellátott (g) kapcsolócső a záróerőnek tetszőleges szabályozását teszi lehetővé, minthogy a (h) csap megfelelő beállításával a vákuum nagyságát tetszés szerint lehet szabályozni. Ha a (g) kapcsolócsőbe iktatott (h) csapot némileg nyitjuk, a fölfelé mozgó ütköződugattyú egy bizonyos mennyiségű olajat fog az ütközőhengerbe szívatni, mely olaj a szelep lefelé mozgásnál ismét fölemeltetik. A példaképen megrajzolt kiviteli módozatnál az ütköző egy gőzgép bebocsájtó szelepével kapcsolatban van ábrázolva. Magától értkelő, hogy a szelep más czélokra és más gépeknél is alkalmazható, így pld. kompresszoroknál is. A leírt ütközőberendezés segélyével azt is könnyen el lehet érni, hogy az ütközőhatás csak akkor kezdődjék meg, mikor a szelep már záródott. Ehhez csak az szükséges, hogy a szelepet akként képezzük ki, hogy az már a fölfekvése előtt záródjék. Erre a czélra elégséges, ha a szelepet lépcsőzetes fölfekvési fölületekkel látjuk el vagy ha a szelep tömítése helyén és az ülésnél hengeres egymásra fogódzó fülűleteket alkalmazunk. Ha az új ütközőberendezésekkel oly szelepeket látunk el, melyek már a fölfekvésük előtt záródnak, a záródás akkor mehet végbe, mikor a szelep teljes sebességgel esik le és az esés sebessége — miután a záróerő a vákuum fokának nagyobbításával tetszőleges nagygyá tehető — ugyancsak elég nagy lehet. A leírt berendezés kényszermozgású szelepeknél is előnyösen alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szelepvezérmü, azáltal jellemezve, hogy a szeleptesttel, illetőleg a szeleprúddal egy csöppfolyós folyadékkal telt vákuum berendezés van összekötve. 2. Az 1. alatt védett szelep vezérműnél alkalmazott és az 1. igény szerint vákuumberendezéssel fölszerelt szelepeknél egymásra fogódzó fölületek alkalmazása oly czélból, hogy a fékhatás csak azután létesüljön, a mikor a szelep a legnagyobb esési sebességgel mozogva zárt,