18507. lajstromszámú szabadalom • Füstnélküli tüzelés

— 3 — zetőcsatornájába, illetve a (g) ventilátor ] mögötti keverőtérbe való belépését teszik lehetővé. Az üreges (1) tűzhid az (e) hamutér és (b) tüzelőtér között közvetlen összeköttetést közvetít. A (p) tolattyú a (d) kéménytorkolathoz vonuló tűzgáztömeg szabályozását engedi meg. A tüzelés üzeménél a tűzgázok, lángcsöveskazánoknál ismert módon, a nyilak irányában a kétnénytorkolathoz vonulnak. Ha a (g) ventilátor üzemben van, akkor a tűzgázok egy részét fölszívja és utóbbiakat az egyidejűleg a (k) csatornákon át beszívott levegővel keverve az (s) szekrény belsején át az (e) hamuterekbe nyomja. Itt a füstgáz-levegőkeverék az (r) csövekből kilépő gőzzel való érintkezésnél vizet vesz föl. A vízgőzzel töltött füstgáz-levegőkeverék a rostélyhézagokon átlép és az izzó tüzelőanyagrétegen áthatol, a midőn a vízgőz fölbomlik és vízgáz képződik. A vízgáz a tüzelőtérben vízgőz visszahagyása mellett elég, mely utóbbi a tűzgázok által tovavitetik, hogy részben ismét a rostély alá kerüljön, részben a kéménytorkolaton át elvonuljon. Az üreges tűzhídon át közvetlenül a tüzelőtérbe lépő fiistgáz-levegőkeverék oly módon, mint az a csöveskazán tüzelésénél leíratott, a füstemésztés tökéletesbbítéséhez hozzájárul. A föntébbiekben leírt tüzelés sokféle módon módosítható, a nélkül, hogy a találmány alapját elhagynánk. Lehetséges pl. a helyett, hogy magát a füstgáz-levegőkeveréket a rostélyhézagokon való áthaladás előtt töltjük meg vízgőzzel, a füstgáz-levegőkeverék egyes részeinek, azaz a tűzgázoknak és a friss égési levegőnek összekeverésük előtt külön-külön elegendő mennyiségű vízgőz fölvételére alkalmat adni: elegendő az is, ha csak a tűzgázokhoz vagy csak az égési levegőhöz keverünk finoman elosztott vizet, habár a rajzokban föltüntetett elrendezés rendkívül előnyösnek bizonyult. Lehetséges továbbá, a helyett, hogy a tüzelőgázokat már a kéménytorkolathoz való útjokban fölszívnók, azokat előbb a kéménytorkolatba belépni engedni és csak innen visszaszívni; ezen módozat azonban annyiban kevésbbé ajánlatos, mivel nagyobb szívóerőt igényel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Füstemésztő tüzelés vízgőznek a tiizelőrostélyokon át való bevezetésével vízgáz képződése czéljából, jellemezve az által, hogy a tüzelésbe vezetendő vízgőz hordozójául tűzgázok és friss égési levegő keveréke használtatik. 2. Az 1. igénypont szerinti füstemésztő tüzelés, jellemezve azáltal, hogy a fűtőgázok és friss égési levegő egy (g) szívókészülék által beszívatnak és egymással keverve az (e) hamútérbe szoríttatnak, hol vízgőzt vesznek föl és utóbbit a rostélyhézagokon való áthaladásuknál magukkal viszik. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti fiistemésztő tüzelés, jellemezve az által, hogy az (f) elvezetőcsatorna, mely a füstgázokat a kéménytorkolatba vezeti az (e) hamútérrel összeköttetésben áll, mely összekötő csatornába (k) légcsatornák nyílnak és melyben egy (g) szívókészülék van elrendezve, mely a tűzgázokat és friss égési levegőt beszívja és az (e) hamútérbe nyomja, mely víznek folyékony vagy gőzalakban való bevezetésére egy (r) készülékkel bír. 4. Az 1—3. igénypont szerinti füstemésztő tüzelés, jellemezve az által, hogy a hamutérbe nyomott gázok egy része az (1) tűzhíd (m) üregein át közvetlenül a tüzelőtérbe vezettetik. 5. Az 1 -4. igénypont szerinti füstemésztő tüzelés, lángcsöves kazánok számára, jellemezve az által, hogy a tűzgázok és friss égési levegő beszívására való (g) szívókészülék a tűzgázok elvezető csatornájában van elrendezve és a kettő keverékét egy az (f) elvezetőcsatornát és a lángcsövekben lévő (e) hamutereket összekötő (s) szekrényen át a tüzelések hamúterébe nyomja, hol a keverék vízgőzt vesz föl és erre a tüzelőtérbe lép. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJ/ BUDAPESTEN.