18487. lajstromszámú szabadalom • A vonat által működtetett vasúti sorompó

megrövidül, vagy a másik megnyúlik. Ilyen esetben a rövidebb dróthoz kapcsolt rögzítőkészűlék természetesen előbb oldódnék meg, mint a másik. Ha már most véletlenül a második készülék volna a később megoldandó, úgy ez egyáltalában nem oldódnék meg. minthogy a második (13) sín által a (15) sodronyokra gyakorolt húzás a kelleténél korábban szűnne meg-Ennélfogva a sorompó mindig zárva maradna, minthogy az említett okoknál fogva egy a túlsó oldalról jövő vonat sem volna képes azt ismét megnyitni. Ilyen eshetőség kizárására ajánlatos lesz a (30) tárcsára több kifelé fordított (31) nyúlványt alkalmazni (16. ábra). A (15) sodronyvezetékeket ez esetben czélszerű lesz (43) háromkarú emelőkre erősíteni, melleknek harmadik karjai végükkel a (31) peczkek pályájába nyúlnak be. Minthogy ezen kivitelnél a (31) peczkek a (30) tárcsán többszörösen vannak alkalmazva, világos, hogy a (15) vezetékek egyikének megrövidülése vagy megnyúlása a rögzítőkészűlékek megoldására többé nem gyakorolhat hátrányos befolyást, minthogy a vonat által első sorban lenyomott (A) sínek rögzítőkészűléke már megoldatik, mielőtt még a vonat a második (B) sínt teljesen lenyomta volna. Minthogy a (15) sodronyvezetékek háromágú emelőkhöz vannak kötve, ennélfogva az is mellékes, hogy melyik irányban forgattatik a (16) tengely. A leírás elején említett jelzőkészüléket, melyet a vonat áthaladásának egész idején át szólaltat meg, legczélszerúbb lesz elektromos áram által működésbe hozni, mely esetben mindegyik (A), illetve (B) lejtős síntől az 1. ábrán látható módon egy (45) áramvezetéket vezetünk a sorompó közelében elhelyezett (46) jelzőkészülékhez, a visszavezetésre pedig ismert módon a földet használjuk föl. Ezen áramkörbe alkalmas helyen egy (47) telepet iktatunk be és az áramkört mindegyik lejtős sín mellett megszakítjuk. Ezen megszakítási helyeken (48) kontaktusokat alkalmazunk, melyeket az illető sín lenyomása alkalmával a vonat hoz egymással érintkezésbe, megszólaltatván a harangot még mielőtt a vonat a (22) sorompót elérte volna. Minthogy már most az először lenyomott sín addig marad rögzítve, míg a vonat a másikon túl nem haladt, ennélfogva a vonat áthaladásának egész tartama alatt szól a jelzőcsengő. Minthogy továbbá az (A) sín és a (46) harang közötti áramkör a (B) sín és a harang közötti áramkörhöz mellékzárlatba van kapcsolva (lásd a 49 ponton), egy áramkör mindig záródik, ha a síneknek csak egyike is lenyomatik. Ha az (A) vagy (B) sín távolsága sorompótól nem elég nagy, vagy ha a sorompó egy bevágásban vagy görbületben fekszik, az esetben szükség lesz az átjáró közönséget még korábban figyelmeztetni. Ezen czélból ajánlatos lesz az (A és B) sínektől jó kora távolságban további kontaktusokat alkalmazni, melyek szintén a vonat által hozatnak működésbe és ennélfogva már rövid figyelmeztető jeleket adnak, mielőtt még a vonat az (A vagy B) lejtőssínek egyikét elérte volna. Az itt leírt berendezés működési módja a következő: Ha egy vasúti vonat érkezik a jobb oldal felől, az esetben az azon alkalmazott görgő, vagy a mozdony kerekei az (A) sínt lenyomják, mihelyt hozzá érnek. Azon pillanatban, melyben ezen részek a sín közepét elérték, ez utóbbi a (11 12) rögzítőkészűlék által legmélyebb helyzetében rögzíttetik és a vonat áthaladásának tartama alatt ezen helyzetben tartatik. Ez alatt az (A) sín lefelé irányult mozgását a fönt leírt módon a vízszintes (2j sodronyt, vagy kötelet meghúzó mozgássá tette át. Ez által ezen oldal (2) sodronyvezetéke a (17) dobról letekeredett és ezen dobot megforgatta, mialatt ez a megterhelt (25) kötelet, vagy lánczot magára föltekerte, vagy pedig a (34) rúgót megfeszítette. Rövid üres járás után a (17) dob a középső (18) dobbal kapcsolódik és ezt ugyanazon forgási irányban magával viszi, ez által a (22) sorompóra erősített (23) kötelet a (18) dobra föltekervén, mi által a sorompó záródik. Egyidejűleg azonban a (17) dob (17b) agya (21) hüvelyt a (16) tengelyen és ezzel a (19) dobot is tengelyirány-