18446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú természetes ásványvizeknek kimérésére, elküldésére és beraktározására

gyobb mennyiségű gázt is kénytelenek elnyelni. A jelen találmány tárgyát ásványvizeknek kimerítésére,'elküldésére és berak tarozására szolgáló oly eljárás képezi, melynek segélyével egyrészről a forrás vizében jelenlévő gázok a légnek teljes kizárása mellett alkalmaztatnak s másrészről annak segélyével az ásványvizek áttölthetők, elküldhetők és megőrizhetők a nélkül, hogy e közben a természetes nyomás azoknak fölületén emeltetnék. Ezen eljárás abban áll. hogy ásványvíznek egy külön mennyiségéből, mely elküldésre és beraktározásra nem használtatik föl, az ezen ásványvízmennyiségben lévő gázt kiválasztjuk s azt a kimerítés a szállítás, a lefejtés és az eltartás alatt, a gáztartalinú ásványvízzel, a levegőnek és minden más gáznak teljes kizárása mellett, állandóan érintkezésben tartjuk. A mellékelt rajzlap ábrája a találmánybeli eljárás megvilágítására szolgáló sematikus rajzot Hintet föl. A forrás vizének fölvezetésére szolgáló (A) cső fölső végén légmentesen el van zárva és (a)-nál egy nyílással bír, melyen keresztül a víz lefolyik s a szilárdan beépített, világosság- és légmentesen elzárt (B) tartányba jut, honnan rendes körülmények között (d e és h) csövön keresztül az elzárt (C, ill. Cl) tartányokba jut. Az említett tartányok (i) csapnak megfelelő beállítása által oly módon szabályozhatók, hogy a forrásvíz egyidejűleg csakis az egyik vagy a másik tartányba folyik. (C és Cl) tartáuyok (k és kl) csövek köz vetítésével (F) gázszivattyúval állnak kapcsolatban, hol ezen légszivattyú a gázt váltakozva (C vagy Cl) tartányból kiszivatytyúzza és (D) gazométerbe vezeti. (CésCI) tartányoknak a gázoktól megszabadított tartalma (el, ill. e2) csöveken át vezettetik el s ugyanezen csöveken keresztül bocsátható ki az ásványvíz akkor is, hogy ha annak gáztartalma nem vonatik ki. (D) gázométer egyrészről (a) cső közvetítésével (B) tartánnyal, másrészt az (e)-hez csatlakozó (f) cső közvetítésével (E) szállító tartánnyal áll kapcsolatban. Egy három furatú csap segélyével a különböző csövek és tartáuyok mindig megfelelő módon hozhatók egymással kapcsolatba. A működési mód a következő : Midőn a forrás (a) csövön át alulról (B) tartányba s ebből (h) csövön keresztül az egyik vagy másik (C Cl) tartányba folyik, úgy a nyugalmi állás van jelen; (F) szivattyú váltakozva "szívja (C vagy Cl) tartányokból a kútgázt s azt (D) gázométerhez vezeti, míg a gáztól megfosztott forrásvíz (el vagy e2) csöveken át folyik. Ha most már (D) gázométert (dl és f) csövek segélyével a három furatú (g) csap közvetítésével (E) szállító tartánnyal összekötjük, míg egyidejűleg az említett nyugalmi állás van jelen, úgy a (D) gázométerből kútgáz áramlik (E) szállító tartányba és ezt megtölti, ill. belőle a levegőt kiszorítja, mivel a túlnyomólag szénsavból álló kútgáz nehezebb a levegőnél. Midőn a szállító tartányból a levegő kiürítése megtörtént, (D) gázométert (dl) cső közvetítésével (B) tartáunyal s ez utóbbit (f) cső segélyével (E) szállító tartánnyal hozzuk kapcsolatba, még pedig a három járatú (g) csapnak megfelelő beállítása által, mialatt egyidejűleg a forrásvíz (hl) csapon vezettetik keresztül, úgy hogy annak most nem kell (B) tartányon keresztül áramolnia. A (D) gázométerből bevezetett kútgáz ekkor a (B) tartánynak gázától meg nem fosztott tartalmát meglehetős csekély nyomással (f) csövön keresztül az (E) szállító tartányba szállítja, miközben az (f) csőnek (E) tartányba való torkolásánál alkalmazott visszacsapó szelep megnyílik. A (p) csap által elzárható túlcsorduló csövön át a töltés befejezése ellenőrizhető. Midőn a töltés véget ért, (g) három járatú csapot elzárjuk, miközben az (f) cső torkolatánál levő visszacsapó szelep is elzáratik, mire a szállító tartány eltávolítható és másik állítható helyére. Ekkor a forrás vizét (A)-ból ismét (B) tartányon át vezetjük és a további eljárás teljesen megyezik a föntebb előadottal, miközben a második szállító tartányt is megtöltjük és így tovább.