18426. lajstromszámú szabadalom • Hengeres sokszögű vagy harántmetszetű fa, fém vagy más anyagú tárgyak előállítására szolgáló esztergapad

- 3 -körülforgásánál az ágylemez egy ide oda járó mozgást fog végezni. A (10) görbületi korong alakja meghatározza az ágylemez ide-oda járó mozgásának jellegét. Világos, hogy ha a (10) görbületi korongnak kerülete olyan, hgy a (11c) görgőknek kifelé való mozgása ugyanazon idő alatt történik, mint a befelé irányított mozgás, akkor az ágylemezek ide-oda járó mozgásai egymással egyenlők lesznek. Ha ellenben a görbületi korong kerületét akként választjuk meg. hogy a görgőknek befelé irányított mozgása gyorsabban történik, mint a kifelé irányított mozgás, akkor az ágylemezek ide-oda járó mozgásai nem lesznek egymással egyenlők, hanem annyiban fognak egymástól eltérni, hogy az egyik mozgás gyorsabban, ellenben a másik lassabban fog történni. Különféleképen kiképezett (10) görbületi korongoknak beillesztése által e szerint lehetővé van téve, hogy az ágy lemez ide-oda járó mozgásának fázisait illetőleg nagy változatosságot érjünk el. Ezen változatosság rendeltetését később fogjuk megmagyarázni. Ha, mint a jelen esetben, balluszter-esztergapadot alkalmazunk, akkor a befogó hüvely szupportja, mely a (15) ágy lemez által hordatik és vezettetik, három (16a, 16b és 16c) korongból áll, melyek egymással négy (16d) csavarorsó (7. ábra) segélyével vannak összekötve. A két külső (16a) és (16c) korong oldalas elmozgatás ellenében rögzítve van, míg a belső (16b) korong az említett orsók mentén elmozdítható úgy, hogy a, befogó hüvelyt a tárgyak különböző hosszához képest be lehessen állítani. A (16a) és (16b) korongok két-két befogó hüvelyt vagyis jobban mondva a (16a) korong két befogó hüvelyt és a (16b) korong két helytálló (18) tövist hord. Egy-egy befogó hüvely és egy egy helytálló tövis együttvéve a tulajdonképeni befogó szerkezetet alkotja. Két befogó szerkezet elrendezése következtében az egyik korong mindig használaton kívül marad, hogy akként ; a kész terméket eltávolíthassuk és új fa- J tömböt illeszthessünk be, miközben a másik 1 befogó szerkezet még működik. Ezen hajtó, befogó szerkezetet a (tí)) csavarkeréktől (5. ábra) a következő módon forgatjuk. A (3) hajtótengely a (20) kúposkereket (6. ábra) hordja, mely a (21) kúposkerékkel kapcsolódik ; ez utóbbi a (22) tengelyen van megerősítve, mely egyik végén a (23) végnélküli csavar hordja, ezen végnélkiili cs-:avar a (19) csavarkerékkel kapcsolódik. A csavarkerék a (24) tengelyre van ékelve, mely az ide-oda járó (15) ágylemezen elrendezett állványokban forgathatóan van ágyazva. A (24) tengely furatában a (25) kapcsolási tengely van betolva, mely belső 1 végén egy (a rajzban föl nem tüntetett) kapcsolással bír, mely akként van szerkesztve, hogy az a befogó hüvelyek külső végébe beleüljék és ennek következtében ez utóbbit a (19) csavarkerék sebességével hajtsa. A kapcsolásnak a befogó hüvellyel való be- és kikapcsolását a (26) kapcsolási villa segélyével foganatosítjuk, melyet az esztergapad mellső végétől a szokásos módon működtetünk. Az esztergapad mellső végén szokásos módon elrendezett (27) kézi kerék (5. ábra) ismeretes módon és alkalmas szerkezetek segélyével a kést hordó szánnal van összekötve úgy, hogy a munkás pontosan meghatározhatja azon határokat, melyekig a forgó kés a forgó és e mellett ide-oda járó fába behatolhat. Ezen kereket még arra ís fölhasz-i náljuk, hogj* a kést az újonnan megmunkálandó fára való behatásra állítsuk, illetve működésen kívül helyezzük, miközben a befogó motollát új fadarab megmunkálás alá való helyezése czéljából elforgatjuk. A forgó (28) kések (7. ábra) a (39) késtengelyen vannak elrendezve. A késtengely a (30) csapágyakba (5. ábra) van ágyazva, melyek a (31) szánra ill. ágylemezre vannak szerelve; ez utóbbit a (27) kézi kerék segélyével a (31a) vezetékek mentén elállíthatjuk. Hogy piaczképes terméket állítsunk elő, szükséges a vágószerszámnak nagy forgási sebességet kölcsönözni. A gyakorlatban általában véve perczenként 4000—7000 fordulatot választunk, tekintet nélkül arra, vaj-