18396. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ki- és bekapcsolódó sodronyszorító sodronykötélpályák számára

Megjelent 1900. évi június hó 22-éu. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18396 szám. V,f. OSZTÁLY Önműködően ki és bekapcsolódó kötélszorító sodronykötélpályák számára. KAUFMANN BERTALAN GYÁRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát oly kötélszorító képezi sodronykötélpályák számára, melynek súrlódási közegei magának a szállítandó kocsinak súlya által szoríttatnak a továbbító kötélhez és melyek mihelyt a kocsi súlya a továbbító kötélről más fölfogó közegekre, pl. a pálya végpontjain elrendezett sínekre vitetik át, a továbbító kötelet szabadon bocsátják. A találmány tárgyát képező kötélszorító a mellékelt rajzban egy foganat osítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a kötélszorító elűlnézete. A 2. ábra annak oldalnézete. A 3. ábra metszet az 1. ábrának (A—B) vonala szerint. A mint látható, az (a) váz (3. ábra) négy villaalakú csapággyal van ellátva, melyek mindegyikében a (c) továbbító kötéllel párhuzamos (d) tengelyeken egy (r) illetőleg (rl) görgő van ágyazva, melyek a (c) kötélre merőleges irányban forgathatók. Az (r) illetőleg (rl) görgők egy-egy görgőpárt képeznek, és a (c) kötélnek megfogására szolgálnak, mely a kötélszorítóvalösz^ szekötött szállító kocsinak elindításakor az 1. ábrában föltüntetett módon az (r és rl) görgők közé szorul, Ezen görgők ugyanis oly távolságban vannak egymástól elrendezve, hogy a kerületük közötti legkisebb ( távolság jóval kisebb a (c) továbbító kötél i vastagságának. Ha tehát a szállító kocsit I elindítjuk, a mikor is a kötélszorítónak (r) ! és (rl) görgői a (c) kötélre jutnak, ezen görgők a kocsi súlya következtében az 1. ábrában rajzolt nyilak irányában elfordulni 1 iparkodnak, miáltal azok a (c) kötalet szo-I rosan maguk közé szorítják. A kötélszorítót az (1) futó korongok kapcsolják ki, melyek a pályának azon pontjain, a melyeken kikapcsolásnak be j kell következnie, a (c) kötél fölött szilárdan elrendezett (h) sínekre futnak föl (2. j ábra), még pedig előbb a mellső és csak i ezután a hátsó korong, miáltal az egész kocsi egyoldalúan megemeltetik, úgyhogy mikor a szorító görgők már ki vannak kapcsolva a hátsók a (c) kötelet még fogva, tartják, még pedig addig, míg a hátsó (1) korong is nem kerül a (h) sínre. Mihelyt mind a két (1) korong a (h) sinen fut, a (c) kötél egészen szabaddá lesz. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a kocsit, a legmeredekebb végsinekre is teljes biztonsággal vezessük föl. A mint tehát az előzőkből kitűnik, a szorító egyszerű szerkezete daczára is teljesen önműködően hat.