18358. lajstromszámú szabadalom • Törekrostalemez mindennemű cséplőgépek számára

VejrjHout 19O0. évi június hó 18-án. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL BADALMI LEIRAS 18358. szám. X/a. OSZTÁLY. Törekrostalemez mindennemű cséplőgépek számára. DORN JÓZSEF URADALMI FŐGÉPÉSZ GYULAVÁRIBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január 5-ike. A cséplőgépeknél eddig alkalmazott törekrosták, mint ismeretes, síina falemezekből állanak, melyek először kúp-, azután hengeres alakú körszerű furatokkal vagy nyílásokkal vannak ellátva. A törekrosta a kicsépelt szemeknek a törektől való elkülönítésére szolgál, azonban eddigismeretesalakjában föladatának csak hiányosan képes megfelelni, a mennyiben ha hosszú szálú törek kerül rá a szalmarázóról, úgy addig, míg ezen hosszú szálú törek róla nem rázatik, az e fölé hulló törek csomósán távozik el a rostáról s benne marad a csépelt magnak is legnagyobb része. A jelen találmány tárgyát oly törekrostalemez képezi, mely a fönt említett hátrány teljes megszüntetésére van hivatva s erre az által válik képessé, hogy nem falemezből, hanem oly átlyukgatott fémlemezből áll, melyen a nyílások mellett haránt irányban fölfelé nyúló, éles szélű nyelvek vagy tüskék vaunak kiképezve. Ezen elrendezésnek előnye abban van, hogy az említett, rézsútosan fölfelé irányuló nyelvek vagy tüskék a töreki ostának rázkódó mozgása mellett a hosszú szálú töreket is szétnyitják, illetve oly hézagokat képeznek ki benne, melyeken keresztül a fölül lévő apró torelvből is teljes mennyiségben áthullhatnak a magvak, mielőtt még a hosszú szálú törek a rostalemezről lerázatnék. A mellékelt rajzlap ábrái a találmánybeli rostalemeznek egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakját mutatják be, hol az 1. ábra ezen foganatosítási alaknak föliilnézete, a 2. ábra az 1. ábrának X—X sík szerinti metszete, végül a 3. ábra az előállítás módjának sematikus rajzát tünteti föl. (A) fémlemezen, czélszerűen négyzetes beosztás szerint, oly, körülbelül 18—22 mm. átmérővel bíró, legalkalmasabb kör alakú (B) nyílások vannak kiképezve, melyeknek szélei, a mag áthullásának megkönnyítése végett, mint ez a 2. ábrából látható, kráterszerűen lefelé vannak görbítve. Ezen nyílások egyik oldalánál a 3. ábra szerinti (D) kimetszést alkalmazzuk s az így keletkező (C) nyelvet vagy tüskét ferde irányban fölfelé hajlítjuk, hogy az az 1. ábrán látható állást foglalja el. Hogy ezen nyelvek vagy tüskék szálválasztó hatását még tökéletesebbé tegyük, alkalmas csipőfogó, vagy más megfelelő eszköz segélyével fölső oldalukon (E) ormot vagy bordát képezzük ki. Természetesen, a törekrázó rosta működése alkalmával a szemek nemcsak (B) nyílásokon, hanem részben az említett (D) kimetszéseken is áthullhatnak.