18349. lajstromszámú szabadalom • Körben haladó dugattyúval ellátott gőzgép

belső része pedig egy körben futó nyílással van ellátva, azon czélból, hogy a (b) dugattyú körfutása a (t) tengelyre átvihető legyen. A (b) dugattyú ugyanis egy (g) csappal van a (c) koronghoz erősítve, mely (c) korong (cl) kerülete az (a) gőzgyűrű körben futó nyílásába van csiszolva, úgy, hogy oldalt alkalmazott (h h) tömítő gyűrűk és tömítő anyag segítségével az (a) gőzgyr

ürű teljesen tömítve lesz akkor is, ha a (c) korong forogni fog. A (c) korong a (t) tengelyre van ékelve. Ezen (t) tengelyre van továbbá az (a) gőzgyűrűtől jobbra és balra az (m és n) vezető tárcsa emelve, amelyeknek az első ábrán rajzolt alakjuk van és a melyek kerületükön egy-egy vezető horonnyal vannak ellátva. Az (m és n) tárcsák vezető hornyaiban az (e) tolattyú (el és e2) csapjaira forgathatóan erősített (o és p) görgők vezettetnek. Az (e) tolattyú az ismert tömítések alkalmazásával a (d) tolattyú-szekrényben mozog. Az (e) tolattyú két oldalt (r és s) kivágásokkal van ellátva, ezeknek megfelelően pedig a (d) tolattyús szekrényen (f és f) gőzbeömlő illetőleg kiömlő nyílásokkal vannak alkalmazva. A gőznek a tolattyús szekrénybe való vezetése és abból való kivezetése tetszésszerinti módon történhetik. A vázolt gép teljes töltéssel jár, ha azonban vele egy tetszésszerinti tolattyús vagy csapos vezérművet kapcsolatba hozunk, ami a találmány lényegével nem függ össze, úgy a töltés vagyis az expansióviszony is tetszés szerint változtatható. A gőzgép működése a következő: Az (e) tolattyúnak a rajzban ábrázolt helyzetében a (b) dugattyú az (a) körgyűrű második negyedében, abban a helyzetben van, midőn az (o és p) görgők az (m és n) tárcsák konczentrikus vezető hornyaiban haladnak. Ekkor az (f) nyíláson beomlik a gőz, amely csak a nyíl irányában hathat, minek következtében a (b) dugattyút tehát az evvel egybeerősített és jól tömített (c) korongot is a nyíl irányában' továbbítani fogja, a (c) korong a (t) tengelyre lévén ékelve, ezt forgásba fogja hozni, miáltal eléretett az, hogy az erőátviteli tengely közvetlen, tehát minden áttétel nélkül hozatik forgásba. A (b) dugattyú körülforgása közben az esetleg már előtte levő fáradt gőzt az (e) tolattyú (r) nyílásán és az (f) gőzelvezető nyíláson át kitolja. A teljes körülforgást azonban az (e) tolattyú akadályozná meg, azért van az (e) tolattyú (el és e2) csapokkal és (o és p) görgőkkel ellátva és azért vannak a (t) tengelyre vezető sínekkel ellátott (m és n) szabályozó tárcsák ékelve, hogy az (e) tolattyú ezeknek a segélyével a megfelelő pillanatban fölemeltessék, tehát a gőz be-és kiömlés elzárassék és hogy a megfelelő pillanatban az (e) tolattyú letolassék, vagyis a gőz be- és kiömlő-nyílások nyittassanak. Ezen folyamat folytonos és így a (t) tengely folytonos forgást nyer. Ha már most ikergépeket használunk, úgy hogy az egyiknél az (m és n) tárcsák 180°-kal elfordítva vannak fölékelve a (t) tengelyre, akkor a holt pont teljesen kikerültetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Körben haladó, dugattyúval ellátott gőzgép, jellemezve azáltal, hogy a tengelyhez egy koronggal erősített dugattyú pályájául egy gőzgyűrű szolgál, melyben a gőz feszerejének hatása folytán a dugattyú körmozgását végzi, továbbá, hogy ezen gőzgyürűben egy, a gőz bevezetésére és kivezetésére szolgáló vájatokkal ellátott tolattyú van alkalmazva, mely a gőzgyűrűt két részre osztja és oly kényszermozgással van ellátva, hogy azon pillanatban, midőn a dugattyúnak alatta kell elhaladni, a gyűrűből kiemelkedik és a gőzbeömlést elzárja, különben pedig a gőznek támaszföltiletül szolgál, vagyis annak reakczió nyomását fölfogja, úgy hogy a gőz kénytelen a dugattyút maga előtt tolni. 2. Az 1. alatt igényelt forgó dugattyús gőzgépnek egy kiviteli alakja, jellemezve a (d) tolattyÚBzekrénnyel és belső részén egy kör-réssel ellátott elliptikus keresztmetszetű (a) gőzgyűrű és az ebben mozgó, a (t) tengelyre ékelt és a gőzgyűrű körré-